Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
2154 Kérem, hogy szolgálják az eljövendő generációk és a mostani egyetemi polgárok érdekét, mert az, hogy ezek a törvényjavaslatok, amelyeket most is a következő két tárgyban érintünk, nem ezt szolgálják, egészen biztos. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kettőperces felszólalásra van lehetőség. (Nincs jelentkező.) Senki nem kért szót kettőperces időkeretben, tehát most további felszólalások következnek. Megadom a szót az elsőként jelentkezett független képviselőnek, Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most, csütörtök este az utolsó három törvényjavaslat az egyetemi rendszert, illetőleg a kutatóhálózati rendszert érinti. Az első javaslat a T/13676., amely a Magyar Agrár -és Élettudományi Egyetemért Alapítványt hozza létre, illetőleg tulajdonába adja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek azokat a vagyontárgyakat, amelyeket eddig az összevont egyetemek külön-külön használtak. Természetesen, ahogy már több képviselőtársam is mondta, önmagában nem az a probléma azzal az új rendszerrel, amelyet most már egy éve az Orbán-kormány próbál az egyetemi világban létrehozni, hogy alapítványok segítségével vagy alapítványok jogi keretében próbálja a jövőre nézve az egyetemi életet és oktatást megteremteni, hanem a probléma az, hogy ezek az alapítványok nem magánalapítványok, ezek az alapítványok nem egy organikus rendszer lévén létrejött szervezetek, amelyek azért adnak ilyenfajta keretet az egyetemnek, az egyetemi oktatásnak és az oktatáshoz szükséges infrastruktúrának, mert az a beruházott vagyonhoz egy jó keret, hanem azért, mert ezzel egy párhuzamos hatalmi rendszert hoznak létre. Az a célja ennek a rendszernek, hogy ha egyszer más fog kormányozni Magyarországon, akkor sok más mellett az állami vagyonnak azon részét is ki tudják venni a kormány kezéből, amellyel a felsőoktatást tudja megszervezni és a felsőoktatáshoz az infrastruktúrát tudja biztosítani. Nincs itt másról szó. Egyébként ez a javaslat még további módon is buktatja le a kormányt, amikor végignézzük a mellékletet, hogy milyen vagyontárgyakat ad a tulajdonába az egyetemnek úgy, hogy ezen vagyonelemek sorsáról a kuratórium dönthet majd. Nézzék meg, képviselőtársaim, mennyi balatoni ingatlan, mennyi olyan lakás és egyéb nagy értékű vagyontárgy szerepel a listában, amely nem közvetlenül az egyetemi oktatási tevékenységhez kapcsolódik! Természetesen tudjuk mindannyian, hogy nagyon sok szolgálati lakás épült egyetemekhez, sok egyéb, kényelmi és szabadidős tevékenységhez szükséges ingatlanrész volt, de ez a törvény semmilyen módon nem garantálja azt, hogy ezek a vagyonelemek valóban a jövőben is az egyetemi oktatáshoz kapcsolódóan szükségesek lesznek és fenn fognak maradni. (18.50) Semmi nem garantálja azt, sőt, kifejezetten azt mondja mindegyik javaslat, hogy csak az oktatási tevékenységhez fűződő vagyontárgyak azok, amelyeket nem idegeníthet el. Viszont ebben a listában számtalan olyan vagyonelem van, amelyek elhelyezkedése a kormányzat körüli emberek kedvenc célpontja, hogy olcsón tudjanak ilyenfajta területeken ingatlanokat szerezni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezzel a javaslattal még egy dupla cél is meg tud valósulni. Úgy gondolom, hogy rendkívüli módon nehezen működtethető konglomerátum jön létre ezzel az egyetemmel. Nem gondolom, hogy ugyanolyan minőségben lehet Keszthelyen, Gödöllőn, Békéscsabán, Budapesten, Gyöngyösön, Kaposváron, Szarvason egyetemet működtetni. Nem gondolom. Azt gondolom, azon túl, hogy egy párhuzamos hatalmi rendszert hoz létre, ezek az államtól elkülönült szervezetek létre fognak hozni egy olyan komisszártársaságot, akiket ezekben a szervezetekben dolgoztatni fognak, akiknek mindig lesz biztonságos helye akár egy kormányváltás után is. Ez egy harmadlagos cél, amit én látok ezekből a javaslatokból kitűnni. És azt gondolom, hogy már az elmúlt időszakban a már alapítványi formában működő egyetemeken tapasztalható nagyon rossz és minősíthetetlen humán erőforrás, amivel felépítették a kuratóriumokat, garantálja, hogy itt a minőségi egyetemi oktatás jövője nem garantált. Emberek egzisztenciális kérdése mindez, politikai lojalitás, hűség kérdése mindaz, amit az új
