Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2128 Tordai Bence egyébként, az ön szövetségese, amellett érvelt, hogy itt úgy kell energiahatékonyságot csinálni, hogy jól föl kell emelni az energiaárakat, és akkor majd mindenkinek megéri beruházni a lakások felújításába. (Nacsa Lőrinc: Bizony!) Köszönjük szépen. A kormány oldaláról nem ezt a politikát szeretnénk folytatni, és a rezsicsökkentés nem volt blöff, ahogyan az elhangzott Tordai Bencétől sem, hanem 1700 milliárd forint megtakarítást eredményezett a magyar háztartások számára. Ennek köszönhető, hogy ma 60-70 százalékkal kevesebb a nem fizetés aránya az energiaszektorban. Tehát mi rezsit csökkentettünk. Európában a legolcsóbb egyetemes szolgáltatói áram- és gázárakat tudjuk - ahogyan az elhangzott - a magyar fogyasztóknak úgy szolgáltatni, hogy ehhez most hozzáteszünk egy olyan intézkedést - ha figyelmesen olvassa a törvényjavaslatot majd, akkor látja, hogy hozzáteszünk egy olyan intézkedést -, amivel egyébként mesterséges keresletet teremtünk energiahatékonysági beruházásokra amellett, hogy nem emelünk energiaárakat. És ilyen módon fogjuk ösztönözni az energiahatékonysági beruházásokat. Tehát a rezsicsökkentés eredményeit megtartjuk, sőt még inkább fenntarthatóvá tesszük ezt a rendszert ennek a megoldásnak az alkalmazásával. Ajánlom a figyelmükbe, hogy tanulmányozzák, hogy ez hogyan fog működni. Balczó képviselő úrnak szeretném megköszönni a nagyon informált és konstruktív hozzászólását. Meg tudom erősíteni, hogy a magyar gazdaságnak az energiaintenzitási mutatói nem állnak jól nemzetközi összehasonlításban. Ennek több oka van. Az egyik oka valóban az az iparszerkezet és az az egyébként nagyon dinamikus fejlődés, ami ’14 után végre-valahára megindult Magyarországon. Addig az volt a baj, hogy nem volt gazdasági növekedés, utána meg az, hogy volt, csak az aztán hozott magával építőipart, az építőipar pedig energiafelhasználást. Azt tudomásul kell venni, hogy növekedni nem lehet nagyon sok esetben gazdaságfejlesztés, energiafelhasználás nélkül. És hozzájárul az is, amiről már beszéltünk: nevezetesen az, hogy egyébként a lakossági energiaárak megfizethető szinten maradtak. Ha háromszorosára emeljük, akkor valószínűleg egyébként energiahatékonysági szempontból már jobban állnánk, csak az ország sokkal rosszabbul élne. Tehát ezt a dilemmát megoldani, hogy ezt a két dolgot hogyan kössük össze, azt gondolom, hogy erre igyekszik választ adni ez az előterjesztés, és remélem, hogy ahogyan az energiastratégiánkkal haladunk, önök is említették, én ezzel teljesen egyetértek, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit implementálnak belőle. Azt tudom mondani, ez most nem ennek a vitának a helye, de be tudok róla számolni, hogy mind az energiastratégia, mind pedig a nemzeti energia- és klímaterv egyes pontjainak, minden egyes pontjának a végrehajtása a járványhelyzet ellenére teljesen egyértelműen halad előre. Egyébként az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek, ami egy rendkívül konfliktusos rendszer... - a legnagyobb energiaszolgáltatók kell hogy lenyeljék azt a békát, hogy az energiaértékesítéssel szemben, ami az ő fő bizniszük, ezután majd energiamegtakarításba kell beruházniuk. Hát, el tudják képzelni, hogy mennyire örülnek ennek a megoldásnak, de ezzel együtt azt gondolom, hogy meg tudtuk győzni őket, rá tudtunk világítani a velük folytatott, nagyon hosszú hónapokig tartó egyeztetések alatt, hogy ezek új lehetőségek az ő számukra is, hogy új piacokra tudnak belépni; és ahelyett, hogy gázimportra fizetnénk ki az ország szűkös erőforrásait, inkább magyar vállalkozások felé irányítsuk ezeket a pénzeket, hogy ők tudjanak olyan energetikai megoldásokat a magyar háztartásoknak adni, amit gáz elégetésével és egyébként nagyon olcsón meg lehet csinálni. De abban bízom, hogy pontosan ez az új piac, ez az új megoldás, a sok energiahatékonysági beruházás fog majd abban segíteni, hogy a gazdaságunk energiaintenzitási mutatói tovább javuljanak. Azért itt arra is reflektálnék, ami elhangzott talán legfontosabb kritikaként az egyébként konstruktív... - és nagyon köszönöm az alapvetően támogató hozzászólást Keresztes képviselő úrtól, aki utalt rá, hogy alacsonyak meg nem ambiciózusak az energiahatékonysági stratégiai céljaink. Hadd fűzzem ehhez hozzá azt, hogy az európai és ezen belül a magyar energia- és klímastratégiának három fő célszáma van; a három nem egyenlő fontosságú. Megítélésünk szerint, mivel a klímavédelemnek a klímakatasztrófa, a klímaválság megelőzésének a célja a legfontosabb, ezért a kiemelten legfontosabb mutató az az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kérdése. Ebben akár tetszik, akár nem, Magyarország nem a szavak, hanem a teljesítménye tekintetében Európában élen jár ezekben az időkben. A nyolcadik legjobb helyen vagyunk a huszonhétből jelenleg. Ezt, azt gondolom, méltányolni kell.
