Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2129 Ehhez képest a megújulóenergia-célszámok és az energiahatékonysági célszámok azt segítik elő, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás területén jól szerepeljünk, de nem önmagában vagy önmagukért való célként szerepelnek, hanem inkább azt támogatják, hogy a klímavédelem mellett azok az addicionális hasznok, mint az energiaszuverenitás, a rezsicsökkentés fenntartható megvalósítása és a gazdaságösztönzés is teret kapjon a fő cél elérésében. Ezt tükrözte az a változás is, ami a jövő évtől, illetve ebben az időszakban is az európai energia- és klímapolitikában azt mondta, hogy nemzeti szinten már nincsen, csak egy kötelező cél, és ez az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozik, de energiahatékonyságban és megújulókban már csak közös célok vannak. Ennyit akartam csak reflektálni erre a konkrét felvetésre. Ha már az ön hozzászólásainál tartok, most akkor nagyon határozottan szeretném a tisztázó kérdésre azt mondani, ami a paksi üzemidő-hosszabbítást illeti, hogy én azt értettem az alatt, amit mondtam, hogy természetesen nem lehet és nem is kívánja a kormány megtiltani, hogy valaki arról gondolkozzon, hogy érdemes-e meghosszabbítani a paksi üzemidőt vagy nem. De a kormánynak nem ez a politikája. A kormány politikája a Paks II.-projekt végrehajtása, és ha a személyes véleményemre kíváncsi, akkor azt gondolom, hogy a Paks II.-projekt és a Paks I.-es blokkok élettartam-hosszabbítása együtt lehetetlen. Ezeket lehetetlen megvalósítani, már csak pénzügyi okokból is, és értelme sincs, tehát a kormány álláspontja határozottan az, hogy Paks II.projekt, kapacitásfenntartás, de nem tiltjuk be a gondolkodást természetesen semmiről, amiről valaki gondolkodni akar. (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) A szociális politikára vonatkozó megjegyzésre, azt hiszem, már reflektáltam itt, Szakács László úrra is. Nagyon örültem neki, hogy jelezte, hogy nem kizárt, hogy az MSZP támogatni tudja ezt az előterjesztést. Itt ugyancsak szeretnék arra hivatkozni, hogy ön kritizálta a javaslatot, hogy ez túl közgazdasági megközelítésű, és itt piacot akarunk csinálni, és közben ne feledkezzünk el a szegény emberekről. Azt gondolom, amit már el is mondtam, hogy az a rezsipolitika, amit végrehajtottunk, és amely energiahatékonysági szempontból lehet, hogy nem a legkedvezőbb eredményeket hozta, mi ez, ha nem szociális vagy szegénységgel, energiaszegénységgel kapcsolatos politika. Ezt most egyébként kiegészítjük azzal, hogy az energiahatékonysági kötelezettség nem teljesítéséből származó bevételeket a javaslat szerint a támogatandó háztartások energiahatékonysági beruházásaira kell fordítani, és egyébként természetesen ez csak egy kiegészítő program mindazokhoz, az egyébként lakáskorszerűsítésre vonatkozó programokhoz képest, amelyeket egyébként a jövőbeni családtámogatási programon belül és a múltban is végrehajtottunk. Itt azért többedszer kerül elő, hogy a kormány részéről nincsenek a lakásfelújítással, a lakossági épületek korszerűsítésével kapcsolatban értékelhető programok. Ez teljesen téves állítás. Ebben az időszakban már nem szeretnék, és nem tudom, mennyi időnk van még erre, de szeretném azt összefoglalóan elmondani, hogy egyébként milyen programok eredményezték azt, hogy több százezer magyar család épülete, lakhatása korszerűsödött az elmúlt évtizedben. A kormány 2010-14 között a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztésére, műszaki biztonságának javítására 50 milliárd forint összegű támogatást fizetett ki. (16.30) Ennek köszönhetően több mint 235 ezer család otthonában valósulhatott meg energiahatékonysági beruházás. Az „Otthon melege” programnak köszönhetően, amely egy komplex intézkedési csomag, és növeli az energiahatékonyságot és az energiával kapcsolatos megtakarítás mértékét a lakosságnál, 2014 és 2020 között 70 milliárd forintot meghaladó lakossági energiahatékonysági beruházás, 37 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás mellett 310 ezer háztartást érintő energetikai korszerűsítésre került sor. Ennek következtében 300 millió kilowattóra/év lakossági energiamegtakarítás keletkezett, amely 100 ezer átlagos méretű magyar háztartás éves elektromosenergia-fogyasztásával egyenértékű. A programok eredményeképpen 140 ezer tonna/év szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés, illetve 10 milliárd forintot meghaladó lakossági rezsicsökkentés keletkezett. Ez csak az „Otthon melege” program. Önök utaltak arra egyébként, hogy szakpolitikai programok révén folytatta eddig Magyarország az energiahatékonysági politikáját. Ez valóban így van, és erre tevődik rá majd 2021 és 2030 között a
