Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2115 mai szabályaink szerint. Egyébként a magyarországi hulladékkezelés ezen a területen teljes mértékben konform a mindenféle nemzetközi normával, ami erre vonatkozóan ma ránk vonatkozik. Miért hangsúlyozom azt, hogy biztosítani kell ezt a lehetőséget, de nem kell lezárni ezeket a lehetőségeket gyorsan? Nyilván az ember, amikor valami rossz dologgal van kapcsolatban, és ne haragudjanak, hogy ezt a példát használom, de, mondjuk, kimúlik a kutyája, akkor gyorsan valahogy meg akarja oldani ezt a problémát, gyorsan eltemeti, mert nem lehet mást kezdeni ezzel a dologgal. Ez egy nehéz kérdés, a nukleárishulladék-ügy. Van egy olyan reflex bennünk, hogy szeretnénk gyorsan megoldást találni erre a problémára, és legjobb lenne gyorsan valahogyan ettől megszabadulni, de úgy tűnik, hogy mivel ez egy hosszú távú ügy, az a bizonyos fontolva haladás elv, ami ezen a területen megjelenik hangsúlyosan ebben az anyagban, mégiscsak fontos elv, ami arra vonatkozik, hogy nem szeretjük ezt a problémát, szeretnénk gyorsan megszabadulni tőle, de várjunk ezzel egy kicsit, mert lehet, hogy fel fognak merülni jobb megoldások a jövőben akár a technológiai fejlődés következtében, akár a tudományos eredmények következtében, vagy valamilyen más megoldást talál, ha úgy tetszik, az egész emberiség erre a kérdésre. Hiszen ez nem egy magyar és nem egy európai probléma, hanem ez egy globális kérdés, hogy a nukleáris energia használatának ezeket a problémáit hogyan lehet megoldani. (Folytatás 169/2-ben!) • 2018-2022. országgyűlési ciklus • Budapest, 2020. november 19. csütörtök • 169/2. szám Országgyűlési Napló Csak hogy egy példát említsek kifejezetten arra vonatkozóan, hogy Magyarországon milyen típusú megoldás is az asztalra került már: az a bizonyos lézerkutató központ, amelyik Szeged mellett létesült, olyan berendezésekkel rendelkezik, amelyekkel úgynevezett transzmutációs kísérleteket lehet végezni, ami annak az egyébként Nobel-díjas kutatók által megalapozott eredménynek a lehetőségével kecsegtet - elméletileg ez már bizonyított, gyakorlatilag még nem -, hogy a nagy aktivitású nukleáris hulladékoknak bizonyos lézeres beavatkozás következtében lehetséges a felezési idejüket több ezer évről néhány száz évre vagy néhány évtizedre rövidíteni. Ezek ma felvetett, már létező elméletek és kutatási gyakorlatok, de még nagyon sok mást is említhetnék. Tehát részben a technológiai fejlődés hozhat ilyen eredményeket, másrészt - és erre felhívom hangsúlyosan a figyelmet - az a szöveg, amit az országgyűlési határozat tartalmaz, nem zárja ki azt, amit Tordai képviselő úr vetett fel egyébként, habár egy kicsit, a környezetvédők szokták kritizálni ezt a not in my backyard hozzáállást, hogy jó, jó, van egy probléma, oldjuk meg, csak ne az én kertemben történjen a dolog. (15.10) Ő arra utalt, azon dolgozzunk, hogy valahol Oroszországban ássuk el ezeket a hulladékokat. Ez egy érdekes felvetés. Ezzel együtt szeretném hangsúlyozni, hogy az országgyűlési határozat szövege egyáltalán nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy ez a jövőben megvalósuljon. S azt sem zárja ki - most mondok valamit -, hogy ha Európában létrejön egy olyan hulladéklerakó, ahova a nukleárisenergiahasználók elvihetik a hulladékokat, akkor Magyarország adott esetben később ott helyezze el ezeket az anyagokat. Ezenkívül ezek újrahasznosítása, újrahasználata mind-mind technológiailag is az asztalon van. Tehát szeretnénk gyorsan lezárni ezt a kérdést, de évtizedes ügyről van szó, ezért hamar
