Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
2116 eldönteni, lezárni a dolgokat nem lehet, de keresni kell azt a lehetőséget, hogy hogy lehet ezt megoldani, abba fektetni kell. Nagyon hangsúlyosan hangzott el Keresztes képviselő úrtól, hogy akkor viszont megszületett-e már a döntés erre az ügyre vonatkozóan. Ön amellett érvelt, hogy igen, megszületett. Én nagyon határozottan állítom és hangsúlyozom, hogy nem született meg erre vonatkozóan a döntés. Egész pontosan azt mondhatom, amennyiben azok a kutatások, amelyekre ön utalt, és amelyek valóban milliárdokat igényelnek, nagymértékben alátámasztják, hogy a bodai helyszín alkalmas lehet a nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére, az Országgyűlés előzetes elvi jóváhagyását követően egy föld alatti kutatólaboratórium létesítése szükséges, és az ott folytatott vizsgálatoknak kell a helyszín alkalmasságát véglegesen megállapítani, ha ahhoz a magyar Országgyűlés egyáltalán hozzájárul. Tehát a kérdést nem lehet elmosni, nem lehet úgy beállítani, hogy ez a döntés megszületett. Ebben az ügyben, mármint a helyszínt illetően, és hogy ott létesülne ilyen létesítmény, még semmilyen döntés nem született meg. Egyébként az ehhez értő kollégák becslése szerint Magyarország területének 3-5 százaléka alkalmas lehet ilyen helyszínekre. Az a felvetés, hogy egy újabb körben Magyarország vizsgálja meg, hogy a lehetséges helyszínek Boda mellett milyen állapotban vannak, és mit tudunk ezekkel esetlegesen kezdeni, ott a társadalmi és gazdasági feltételek hogyan alakulnak, egy lehetséges és konstruktív felvetés. Ez a programban megfogalmazható, és erre anyagi forrásokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, amely ezeket a típusú problémákat kezeli, lehet fordítani. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nyitva kell hagyni, és a konkrét program kialakításánál erre a kérdésre vissza kell térni. A tájékoztatással és a lakosság informálásával kapcsolatban ugyancsak sok kritika hangzott el. Szeretném megerősíteni, mi úgy látjuk, hogy az információadás kormányzati oldalról, illetve az érintett vállalkozások részéről minden lehetséges módon megtörténik. Elhangzott, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek ez alapfeladata, és hogy az információs társulások ezt a munkát végzik, hogy Pécsett is közmeghallgatásra került sor, hogy a közvetlenül érintett településeket, Bodát és a környező településeket - ha már erről a kutatási helyszínről beszélünk - folyamatosan tájékoztatja az RHK Kft. arról, ami ebben az ügyben folyik. Egy pontot a helyi döntéshozatali beleszólással kapcsolatban nem tartunk és nem is tartottunk soha indokoltnak, azt, hogy ezt a kérdést népszavazással vagy helyi népszavazással kéne eldönteni, hiszen nem helyi ügyről van szó, és a mi értelmezésünkben ez túlmegy az ügyeken. Ezen túlmenően viszont úgy látjuk, hogy ebben a kérdésben mi mindent, amit tudunk, megteszünk. Felmerült az üzemidő-hosszabbítás kérdése, noha nem szűken a kérdéskörhöz tartozik. Azt gondolom, hogy minden alternatívát vizsgálni lehetséges, semmilyen olyan kizáró ok nincs, ami miatt erről a kérdésről ne lehetne beszélni. De határozottan jelzem, hogy a magyar kormány a Paks II.projekt megvalósítása mellett tette le a voksát, és azon dolgozunk, hogy a kapacitásfenntartási projekt sikeresen megvalósuljon. Egyébként meggyőződésünk, s ezzel zárnám, hogy a jelenlegi tudásunk szerint, a jelenlegi technológiákkal az a 2050-es klímasemlegességi cél, amit kiemelten fontosnak tartunk, amit az Európai Unió kiemelt célnak tart, amiről a magyar parlament idén júniusban döntött, nem érhető el az atomenergia vagy a nukleáris technológia alkalmazása nélkül; még egyszer hangsúlyozom, a jelenlegi tudásunk szerint. S itt nemcsak Magyarországról van szó. A Nemzetközi Energia Ügynökség már többször megmutatta, hogy Európa nem tudja a 2050-es céljait elérni a nukleáris energia hasznosítása nélkül. S azokban a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi forgatókönyvekben, amelyeket az Európai Bizottság megvitatott, és amire alapozva jelenleg folytatjuk azt a vitát, hogy a 2030-as célszámok a 2050-es klímasemlegesség függvényében hogyan érhetők el, azok a hosszú távú forgatókönyvek, amelyekből nyolc van, mindegyik számol a nukleárisenergia-felhasználással még 2050-ben is az áramtermelés esetén, európai átlagban legalább 15 százalékos szinten. Még egyszer mondom, ez egy olyan kérdés, amihez praktikusan kell viszonyulni. Ennek a kontextusában kérném még egyszer azt a tisztelt Országgyűléstől, a tisztelt képviselőktől, hogy amennyiben lehet, támogassák a mostani előterjesztést, illetve amennyiben módosítóik vannak, akkor természetesen várjuk a kormány részéről a javaslataikat. Köszönöm szépen. ELNÖK:
