Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:

2101 piszkos vége érinti, illetve érintette, egyrészt az uránbányászat kérdése, a másik oldalról pedig a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezésének a lehetséges helyszíneként ott van az a bizonyos Bodai Agyagkő Formáció, ahol a kutatások folynak. Mélységesen sajnálom, hogy azt mondta Bánki Erik képviselő úr, illetve Kaderják államtitkár úr is, hogy igazából most egy ilyen ötéves kötelezettség van, hogy felülvizsgáljuk ezt a határozati javaslatot, de semmi egyéb tényező nem indokolta. Szeretném majd a felszólalásomban alátámasztani, hogy bizony indokolja nagyon sok tényező ezt a kérdést, hogy ezt a határozati javaslatot ne ilyen formában fogadjuk el, hanem bizonyos szempontokat építsünk bele. Valóban helyben érintett képviselő vagyok, egy olyan képviselő, aki 7 éve küzd ebben a kérdésben, és akinek a véleménye mögé gyakorlatilag felsorakozott Pécs megyei jogú városa is egy nagyon világos határozattal, és nagyon sok, a kérdésben meg nem hallgatott kisváros, kistelepülés is jelezte már, hogy ők nagyon világosan elkötelezettek, hogy ilyen objektumot nem akarnak. Én ennek ellenére, vagy ezzel együtt, valóban konstruktívan szeretnék ezzel a kérdéssel foglalkozni, és azt szeretném, ha a nemzet érdekeinek megfelelően tudnánk úgy módosítani ezt a határozati javaslatot, hogy az a most érintett térség lakóinak is megfelelő legyen. Én látok erre lehetőséget, és ezt szeretném megfogalmazni. Nos, nézzük meg, hogy mi a probléma! Alátámasztjuk, hogy az atomenergia nem olcsó, és nem is zöld. Azt el tudom mondani, hogy nagyon-nagyon régóta használnak a világ számos országában atomenergiát, így Magyarországon is. Az teljesen világos, és ezt nem vitatja az LMP sem, hogy amelyik ország használja az atomenergiát, használja a nukleáris technológiát, annak felelőssége van, hogy gondoskodjon a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású nukleáris egyéb hulladékok, radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséről. (14.00) Sőt, amikor majd leállnak ezek a bizonyos atomerőművek, most a jelenlegi, illetve majd a bővítéskor, ha megépül Paks II., akkor azoknak a leszereléséről is majd gondoskodni kell. Ez egy konkrét feladat. Tehát ezt a kérdést, és szeretném minden képviselőtársam figyelmét felhívni, külön kell választani Paks II. kérdésétől, hiszen a jelenleg üzemelő blokkok, a már meglévő és most Pakson, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójában elhelyezett több ezer fűtőelem elhelyezése is feladat, teljesen függetlenül Paks II.-től. Tehát ez egy konkrét probléma. Azt el tudom mondani, hogy sehol a világon ezt a kérdést nem tudták még megoldani. Nagyon sok országban használják a nukleáris energiát, de sehol nem nyílt még meg végleges tároló, ahol a nagy aktivitású radioaktív hulladékokat elhelyezhették volna. Jól ismerünk bizonyos példákat Nevada államból, ahol a Yucca-hegységben, egyébként elég gyalázatos módon egy indián temetkezési helyet is érintve, egy kutatást indítottak el, és meg is építették ezt a bizonyos atomtemetőt. Nem is mondom ki az összeget, csillagászati összeg, higgyék el, hogy csillagászati összegből, majd a 130 kilométerre fekvő Las Vegas városa ezt megakadályozta pontosan társadalmi és gazdasági adottságok miatt, tehát nem a műszaki és nem a geológiai szempontokat kellett itt figyelembe venni. És egyéb más helyszínekre, majd a skandináv helyszínekre is kitérek. A probléma az, hogy itt olyan objektumokról van szó, kiégett fűtőelemekről, egyéb más nagy aktivitású hulladékokról, amelyek, mondhatjuk, körülbelül 200 ezer évig veszélyesek, 200 ezer évig ezeket el kell tüntetni, és a lehetőséget is ki kell zárni, hogy ember a közelébe juthasson. Na, ezt sehol senki nem tudta megoldani, ilyen objektum, ilyen atomtemető a világon még sehol nem épült, csak a kis és közepes aktivitásúakra, ugye, ez van Bátaapátiban többek között Magyarországon is. Egyébként ezzel a problémával mi is szembesülünk Magyarországon, tehát a helyszínválasztás, a finanszírozás kérdése és a technológia maga, hogy hogyan és milyen kőzetben védve, csomagolva, elzárva lehet ezt megoldani, ezzel küzdünk mi is, és a finanszírozás kérdése is adott. A mértékadó becslések szerint a kiégett fűtőelemek és a nukleáris hulladékok elhelyezésének a költségét is, majd a leszerelés és az egyéb nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének a költségét 1600 milliárd forintra becsülik. Na, amikor önök azt mondják, hogy milyen olcsó az atomenergia, akkor ezeket az összegeket soha nem veszik figyelembe, és ez óriási hiba. Tehát ezeket az összegeket, képviselőtársam, nem veszik figyelembe, és hozzáteszem, hogy a finanszírozás sem megoldott. Ugye, ezt a munkát kéne finanszíroznia a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak, ahol ennek a töredéke áll rendelkezésre.