Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2102 Itt van egy nagyon-nagyon fontos kérdés, és én szeretnék vitát provokálni Bánki Erik képviselő úrral vagy államtitkár úrral, hogy született-e döntés vagy nem született döntés, és itt akár mondhatjuk, hogy vitában vagyok ellenzéki képviselőtársaimmal: született döntés. Erre a projektre 10 milliárd forintot már elköltöttek. 2019 tavaszán volt egy közmeghallgatás Bodán, amikor ennek a projektnek a következő állomása, az engedélyezési állomása volt. Az Országos Atomenergia Hivatal helyben lévő munkatársait, illetékeseit kérdeztem meg, hogy erre a projektre összesen mennyi pénzt költöttek el; nem jelenértéken, hanem abszolút értéken 10 milliárd forintot erre már elköltöttek. Hogyan alakult ki ez a projekt? Valamikor a kilencvenes évek elején már megindult ez a munka, és az akkor alapvető geológiai és műszaki tulajdonságok alapján rangsoroltak szakemberek az országban potenciális területeket. Ebben körülbelül 15-20 különböző kőzetformáció is megtalálható, és úgy gondolták, hogy ezek közül a geológiai és műszaki tulajdonságok alapján a Bodai Agyagkő Formáció a legjobb, és ekkor elkezdődött szép lassan a kutatás, mert fejleszteni kellett ezt a bizonyos kis és közepes aktivitású tárolót, amely Bátaapátiban elkészült. Az illetékes cég kapacitásait nyilván lekötötték ezek a munkálatok, ezért 2013-ban indult meg érdemben a nagy aktivitású projekt. Tehát ilyen szempontból ez viszonylag fiatal projekt, és valóban, ahogy képviselőtársaim is említették, még az elején vagyunk ennek a projektnek. De az a baj, hogy akkor sem vették figyelembe a nemzetközi tapasztalatokat sem, hogy nem elég a műszaki és geológiai tényezőket megvizsgálni, és így egy térségre azt mondani, hogy potenciális kutatási helyszín, hanem a gazdasági és társadalmi körülményeket is vizsgálni kell. Minden nemzetközi tapasztalat, egyébként a Nevada állam imént említett tapasztalata is azt mutatja, hogy hibát követ el az, aki nem veszi figyelembe az embereket, és mindenféle nemzetközi egyezmények és ez a határozat is kimondja, ott van fehéren-feketén, hogy figyelembe kell venni a társadalmi és gazdasági tényezőket. Figyelembe kell venni azt, tisztelt államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim, hogy sehol a világon ilyen nagyvárosi agglomeráció közelében nem akarnak mélygeológiai tárolót építeni nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére. Született-e döntés vagy nem? Itt tartok a kezemben egy dokumentumot, amely egy öt évvel ezelőtt megszületett parlamenti határozatnak a felülvizsgálata, gyakorlatilag néhány ilyen korrekcióval, változatlan formában. Ez a dokumentum az Országgyűlés döntése nyomán tartalmazza azt, hogy Magyarországon lesz mélygeológiai tároló. Nem született még döntés, hogy lesz-e reprocesszálás vagy nem lesz, újrahasznosítjuk az üzemanyagokat vagy nem. Mélygeológiai tároló lesz, mert ha újrahasznosítás van, akkor rendkívül veszélyes, nagy aktivitású hulladékok keletkeznek, és azokat is el kell helyezni. Tehát: megszületett a döntés, tisztelt Bánki képviselő úr, hogy lesz mélygeológiai tároló, és ezért költöttek el egyébként már 10 milliárd forintot korábban is, mert ez az előkészítő munka elindult. Ebben az anyagban az is szerepel, hogy egyetlenegy helyszínen folyik a kutatás, a Bodai Anyagkő Formációt érintően. Tehát ebben a dokumentumban bizony megszületett a döntés, hogy lesz tároló, elindult az előkészítő projekt a helyszín kutatására, és ez kizárólag ma Magyarországon a Bodai... (Bánki Erik közbeszól.) Hát, így történik, képviselő úr! (Bánki Erik: Egyelőre! Egyelőre!) Egyelőre, egyelőre a Bodai Agyagkő Formációban történik. Na most, a tájékoztatás fontossága. Erre létrehoztak egy ilyen tájékoztatási társulást néhány kistelepülés bevonásával. Ezek a kistelepülések - most nem akarom ebbe az irányba elvinni a munkát - az RHK Kft. részéről az együttműködésük fejében elég jelentős támogatást kapnak, tehát a kistelepülési költségvetéshez mérten jelentős támogatást kapnak, hogy részt vesznek úgymond ebben a tájékoztatási munkában. El tudom mondani, hogy ebbe a tájékoztatási körbe nem vették bele Pécs városát, nem vették bele Szabadszentkirály települést, Bicsérd községet, Pellérdet. Tehát elképesztő, hogy ott a 6-os úttól északra kialakítottak egy társulást, de a Dunántúl legnagyobb városát ebből kihagyták, és Szentlőrinc városát is kihagyták ebből a tájékoztatási társulásból. Ezért ennek a követelménynek sem feleltek meg. A probléma konkrétan az, tisztelt képviselőtársaim, és ezt Bánki Erik képviselő úr, Kaderják államtitkár úr is elmondta, hogy itt egy feladat megoldásáról beszélünk. A feladat megoldása az, hogy legyen egy, a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére alkalmas tároló. Azt mindannyian elismerték, hogy ez egy hosszú ideig tartó projekt, több évtizedes, lehet, hogy 30, lehet, hogy 40, lehet, hogy 50 éves projekt. Rengeteg, rengeteg pénzbe kerül, nagyon sok pénzbe, nagyon sok időbe, és mind a pénz,
