Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1972 eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki. Hát, azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, Nacsa Lőrinc is, aki bőszen bólogat, hogy most megmutatom, mennyire egységes ez a gyakorlat ezzel, amit önök most ide elénk raktak, hogy ez alapján a definíció alapján egy jottányit sem kerültünk előrébb. Ha elolvassa a törvényt, és egy kicsit más törvényeket is megvizsgál, akkor majd rájön, hogy teljesen feleslegesen bólogatott, bár gondolom, önnek már a vérében van az állandó bólogatás vagy bekiabálás. A módosítással beemelt rendelkezéssel ugyanakkor a saját indoklásával is súlyos ellentmondásban van. Vegye elő, Nacsa képviselő úr - csak a jegyzőkönyv számára mondom, hogy ő állandóan mutogat, bekiabál meg hasonlók -, a törvényt, kövesse azt, amit mondok, és akkor rá fog jönni, hogy igazam van, ön pedig ehhez nem nagyon ért. De akkor mondom tovább, jó? Ezt írják, önök írják ugyanis az indoklás a második mondatában - na, még egyszer mutogasson, olyan jólesik, tényleg -, hogy a meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami - figyeljen! - és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed. Igen, jól hallották, jól hallotta Nacsa képviselő úr. Tehát míg a konkrét jogszabályi szöveg kizárólag és kifejezetten az állam bevételeiről szól, az indoklásban már az önkormányzati szervek és önkormányzati intézmények is szerepelnek. Micsoda fércmunka ez, képviselőtársaim! Igen, micsoda fércmunka ez! Hogy rakhatták bele akkor, ha önök szerint ez így van, akkor miért rakták bele? Önök rakták bele, nem én mondom. Itt van benne az önök által leadott indoklásban. Erre kellett várni három kormányzati cikluson át. Nehezen hinném, hogy az önök apparátusában ne lenne számos olyan, magasan képzett jogász, aki ne tudta volna szabatosan megfogalmazni, hogy mi a közpénz. Minden bizonnyal nem is erről van itt szó, hanem arról, hogy zavarosban lehet jól halászni, tartja a mondás is, és önök éppen ezt követik. Sokadik példáját látjuk annak, hogy önök törvényesítik, azaz immár alaptörvényesítik a lopást. Sokkal közérthetőbb lenne a meghatározás, ha egyszerűen csak annyit írnának, hogy a közpénz az, amit önök ellopnak. Azt gondolom, ezzel a széles körű közvélemény amúgy is eleve tisztában van, nem lenne senkinek értelmezési nehézsége, még Nacsa Lőrincnek sem. Azzal ugyanis, hogy ilyen roppant primitív módon öt szóban leszűkítik azt, hogy mi az a közpénz, nem tesznek mást, mint hogy minden egyéb, önök által ide nem sorolt, de nyilvánosan idetartozó pénzeszközöket kvázi mentesítenek a közpénz mivolta alól. Ezzel persze csúfos gúnyt űznek a teljes magyar jogrendből és jogszabályi környezetből, hiszen olyan jogszabályok garmadát lehet sorolni, amelyek igen komoly rendelkezéseket tartalmaznak a közpénzek felhasználásáról, a felhasználás átláthatóságáról, nyilvános ellenőrzésének biztosításáról. Ezek a jogszabályok pedig egyáltalán nem csak az állami forrásokra vonatkoznak. Nézzük, mondjuk, az államháztartásról szóló törvényt, amely rögzíti például, hogy „az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll”. Hol marad akkor az Alaptörvényből az önkormányzati forrásokra való utalás? Hol marad? Miért csak az indoklásban emlékeznek erről? Miért csak az indoklásba tették bele? Vagy nézzük a közbeszerzésekről szóló törvényt, amely már a preambulumban kimondja, hogy a törvény célja „a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása”, majd az 5. § c) pontjában azt olvashatjuk, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az államon és a költségvetési szerveken túl „közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács”. (18.20) Ha valóban így van, márpedig a közbeszerzési törvény így rendelkezik, akkor kérdezem én, ez utóbbi szervek és szervezetek által kezelt források miért nem jelennek meg az alaptörvény-módosítás szerinti felsorolásban. De említhetem a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényt is. Tudják, mit mond? Azt, szintén a preambulum szerint, hogy „Az Országgyűlés ezért a közpénzekből nyújtott támogatások fokozottabb átláthatóságának megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja.” Majd így folytatja: „E törvény hatálya az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból, a százszázalékos állami tulajdonban álló szervezet által létrehozott alapítványtól származó, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki.” Ugye, milyen érdekes? Tehát akkor a közpénz az Európai Unió költségvetéséből és minden egyéb nemzetközi megállapodás alapján