Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1967 Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvényben eddig is kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekek megfelelő testi-lelki nevelésére, fejlődésére. Az Alaptörvény családvédelmi módosítása azt a célt szolgálja, hogy garantálja a gyermek születési nemének megfelelő, háborítatlan fejlődését. Hangsúlyozni szeretném, mindez a gyermekek védelmében és a gyermekek érdekében történik. Alaptörvényünk jelen módosítása nem csorbítja a felnőttek személyes szabadságát, identitását, az azonos neműek vonatkozásában sem tartalmaz semmilyen korlátozást. A kérdést kizárólag a gyermeki jogok szempontjából közelítjük meg. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyesek gyakran elfeledkeznek arról, hogy nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek is vannak jogaik. Aki esetlegesen támadja a mostani módosítást, az - azt gondolom, nem alaptalan feltételezés - nem ismeri el maradéktalanul a gyermekek jogait. Nem ismeri el a gyermekek jogait az egészséges testi és lelki fejlődéshez, és nem ismeri el azt sem, hogy az emberi méltóságból fakadóan a gyermekeknek joga van a születési nemük önazonosságához. Azt, hogy az anya nő és az apa férfi, tisztelt képviselő hölgyek és urak, nem a Fidesz találta ki. (17.50) Ha jól gondolom, ez az önök családjában, az önök szülei esetében is így volt, különben most nem ülnének itt. (Derültség.) Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja az Alaptörvény jelen, kilencedik módosítását, mert az alapvetően gyermekközpontú. Támogatjuk a javaslatot, mert a gyermekvállalás tekintetében a természetes evidenciákat tartja követendőnek, és nem az ilyen-olyan kósza és változó ideológiákat. Támogatjuk a javaslatot, mert az megnevezi, hogy melyek azok a jogrendszert átható értékek, amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő és az eljövendő generációknak a lehető legteljesebb méltóságban leélhető élet lehetőségét biztosítják, és ennek érdekében a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíti a születési nem természetes, megváltoztathatatlan adottságán alapuló felfogást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi. Támogatjuk a benyújtott módosítást, mert az eddigi értelmezést egyértelműsítve az alkotmányozó az alábbi fordulatban megjeleníti, hogy az egy férfire és egy nőre vonatkozik. Idézet: Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között. Támogatjuk a benyújtott alaptörvény-módosítást, mert a javaslat az azonos neműek vonatkozásában semmilyen új szabályt nem vezet be, semmilyen korlátozás nem jelenik meg benne, kizárólag a házasság fogalmában hajt végre pontosítást, továbbá a természetből származó alaptételeket rögzíti. Tisztelt Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Támogatjuk a javaslatot azért is, mert az biztosítja a gyermekek számára a Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, egyértelmű alapokat teremtve ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa. Hangsúlyozandó, hogy ez utóbbi elemek nem újak az Alaptörvényben, ezek az R) cikkből lettek átemelve. A Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend pedig nem egy vallás melletti elkötelezettséget jelent, hanem azt a történelmi-kulturális hagyományrendszert, amely hazánkban az elmúlt több mint ezer esztendőn át fejlődött ki. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! A most tárgyalt alaptörvény-módosítás az elmondottakon túlmenően még számos nóvumot tartalmaz. Az Alaptörvény 38. cikke egy új (6) bekezdéssel egészül ki, amelynek következtében az alkotmányozó a hosszú távú társadalmi folyamatok stabilitása és a jogbiztonság érdekében hitet tesz a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett. Az alaptörvényi védelemmel ugyanis elismerné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmiérték-teremtő szerepét és a mindenkori kormányzattól való függetlenségét azáltal, hogy létrehozásukról, működésükről, megszüntetésükről, valamint közfeladataik ellátásáról sarkalatos törvényben kell majd a jövőben rendelkezni. Eme szabályozás célja, hogy az említett alapítványoknak a felsőoktatás és a tehetséggondozás területén kifejtett értékteremtő tevékenysége biztosított legyen, azaz ezen egyetemeknek és más intézményeknek a működése erős és stabil védelmet élvezzen.
