Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1968 Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Az Alaptörvény, szemben a régi alkotmánnyal - még a szocialista alkotmánnyal -, önálló közpénzekről szóló résszel is rendelkezik, már eddig is így volt ez. Az alkotmányos és egyéb jogalkalmazó feladatokat ellátó szervek gyakorlatában eddig eltérő értelmezések jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy mit kell értenünk vajon igazából és pontosan közpénz címszó alatt. Ezen okból kifolyólag a 39. cikk új (3) bekezdése egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, amikor előírja, hogy idézem: közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. A fogalom egyértelmű rögzítése azért is indokolt, mert maga az Alaptörvény mondja ki, hogy a közpénzre vonatkozó adat közérdekű adat. Ezen szabályok megalkotásával lehetővé válik tehát a közpénzekről szóló viták lezárása és az Alaptörvény transzparenciát biztosító szabályainak teljes körű garantálása. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Emberpróbáló időszakot élünk át jelenleg a koronavírus-járvány jelentette kihívások miatt. Hétköznapi életünk a megszokottól eltérő mederben zajlik, így az élet tapasztalatai indokolják, hogy az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó rendelkezéseit érintő módosításokról is szót ejtsünk, illetve, hogy ezek is meg legyenek vitatva, és ezek is pontosabban, hatékonyabban tudják az alkotmányban, vagyis az Alaptörvényben a magyarok biztonságát és érdekeit szolgálni. Az erre vonatkozó módosítások csak 2023. július 1-jén fognak hatályba lépni, így a jogállamiság kritériumaként meghatározott jogbiztonság elvéből fakadóan a kellő felkészülési idő követelménye egyértelműen biztosítva van. Az eddigi hat helyett három esetkörre csökkenne a különleges jogrendi esetkörök rendszere, melyek a következők: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet, és ezek egyes esetei is módosulnak. Mindhárom vonatkozásában kiemelendő, hogy a kormány jutna központi szerephez. Ennek oka egészen egyszerűen az, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntésekre van szükség, amire a magyar alkotmányos rendszerben a végrehajtó hatalom, azaz a kormány mutatkozik a legalkalmasabbnak. Még mielőtt teljes felhatalmazásról szóló vitába elegyednénk baloldali képviselőtársaimmal, nyomatékosítani szeretném azt, hogy a rendeletalkotási jog kormányra telepítése egyúttal a kormányra telepíti a felhatalmazással járó felelősséget is, továbbá a felhatalmazás gyakorlását beilleszti a kormány Országgyűlésnek való felelősségi rendszerébe is. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, tisztelt Képviselő Urak! Az Alaptörvény kilencedik módosítását a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az általam ismertetett indokok alapján. Kérem baloldali képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Önök elvárják tőlünk, hogy fogadjuk el a másságot; mi is kérjük, hogy támogassák azt, ami természetes. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoki felszólalói következnek, ugyanis bejelentette a frakció, hogy két képviselőjük, Gyüre Csaba képviselő úr és Szilágyi György képviselő úr megosztva fogják elmondani a frakcióálláspontot. Elsőként megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretnék köszönetet mondani a kormánynak azért, hogy megint úgy terjesztette be az Alaptörvény módosítását, hogy azt széles körű társadalmi vita előzte meg, ezt a társadalom számára idejekorán láthatóvá tették; megvitatták az emberekkel ennek a kérdését; kikérték az emberek véleményét; kikérték a szakmai szervezetek véleményét. Nyilván így kell Magyarországon alkotmányozni, ez a Fidesz módszere. Ezt már megszoktuk, hiszen 2010-ben ugyanezt a módszert követték, ugyanúgy lett elfogadva ennek a törvénynek az alapja, maga a gránitszilárdságú Alaptörvény, ugyanilyen módon. Önök eljátszottak egy hatalmas nagy színjátékot akkor még, ma már erre sem hajlandók; akkor még felállították azt a bizottságot, amelyik előkészítette a talajt az új alkotmánynak, ez volt az úgynevezett alkotmányelőkészítő eseti bizottság. (18.00)
