Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1964 beavatkozás. A cél tehát nem egyes társadalmi csoportok jogainak a csorbítása. Ellenkezőleg, célunk a legkiszolgáltatottabb korosztály védelmének az előmozdítása. Az Alaptörvény kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette eddig is a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. Az Alaptörvény e rendelkezése alapján az államra kötelezettség hárul, vagyis az alkotmányozónak olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert kell kialakítania, amely garantálja a gyermek születésétől fogva fennálló önazonosságának a megőrzését, illetve megóvását. Ahhoz, hogy garantálható legyen a gyermekeknek ezen joga, biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát is. A születési nem ugyanis nem hit, nem ideológia, nem önmeggyőződés kérdése, hanem egy biológiai adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Ha ezt tagadjuk, a biológiát tagadjuk. Az emberi méltósághoz az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben. A javaslat a fentiekhez illeszkedve biztosítja a gyermekek számára Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény gyökerein alapuló értékrend szerinti nevelést, egyértelmű alapokat teremtve ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja az ország magyar identitását, szuverenitását, a keresztény kultúra nemzetmegtartó szerepét megismerhesse, megóvhassa, és azt továbbörökíthesse. Ez az alapvetés semmilyen módon nem befolyásolja a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog érvényesülését, amely magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását, illetve annak megváltoztatását. Szeretném, ha mindenki megértené, hogy a sajtóvisszhangokkal szemben Magyarország Kormánya egyetlen társadalmi csoportot sem kíván megtámadni vagy meglévő jogait csorbítani. Sőt, szeretném leszögezni, hogy Magyarország számára minden társadalmi csoport fontos, hiszen minden magyar ember érték, értékes része az egésznek, amit magyar nemzetnek hívnak. Alaptörvényünk szerint az emberi méltóság sérthetetlen, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. De szeretném, ha mindenki megértené, hogy gyermekeink jogai sem csorbulhatnak egyes érdekcsoportok vagy ideológiai trendek nyomására. Tisztelt Ház! Szólnom kell a javaslat közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő rendelkezéseiről is. A javaslat 7. cikke értelmében az alaptörvény 38. cikkének új (6) bekezdésével az Országgyűlés kifejezésre juttatná a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét. Ezáltal az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó Országgyűlés egyfelől rögzíti e magánjogi szereplő bármely kormányzattól való intézményi függetlenségét. Másfelől - elismerve az általa ellátott közfeladat Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt fontosságát - a rendelkezésre álló közjogi eszközökkel, a sarkalatos törvények mögött megkövetelt politikai konszenzus erejével jogbiztonságot, hosszú távú jogi stabilitást biztosít például a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, amelyek a megújuló felsőoktatás és a tehetséggondozás sarokkövei. Az említett védelem azonban csak akkor illeti meg a vagyonkezelő alapítványt, ha az alapító okirata szerint egyrészt közérdekű vagyonkezelő alapítványi minőséggel rendelkezik, másrészt az általa ellátott közfeladat jelentősége miatt a törvényhozó sarkalatos törvényben közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősíti. Az alaptörvényi védelem tartalma kiterjed e jogalany létrehozására és megszüntetésére, a működés körében pedig a belső szervezeti szabályait érintő módosításokra. A megszüntetésre vonatkozóan azon szabályok esnek sarkalatosságot igénylő körbe, amelyek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszűnéséhez vezető jogi aktust szabályozzák. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindezeken túl a javaslat 8. cikke meghatározza a közpénz Alaptörvényből eddig hiányzó fogalmát is. Teszi ezt annak érdekében, hogy az Alaptörvény átláthatóságot garantáló rendelkezései feltétlenül érvényesülni tudjanak. A javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, amely az átlátható felhasználás garanciája. A meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed.
