Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1965 A javaslat végül átfogóan módosítaná az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó szabályait is. Rendszerszintű célja - építve az elmúlt hónapok tapasztalataira -, hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez, és ezáltal a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon. Mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz képest további garanciák beiktatásával valósítja meg. A javaslat egyik fő iránya - számos külföldi példát is alapul véve - az, hogy a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé valamennyi esetkörben a mindenkori kormányt teszi. Ennek oka, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, hatékony és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntés születhessen. Az Alaptörvény tervezett 48. cikke a különleges jogrendi fejezet megnyitásával egyértelműen meghatározza, hogy melyek a különleges jogrend esetkörei; ahogy korábban is mondtam, a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A tervezett 49. cikk a rendkívüli állapot helyébe lépő hadiállapot intézményét állapítja meg. A módosítás a korábbi szabályozás elemeit ötvözi a megelőző védelmi helyzet egyes szabályaival és a változó biztonsági környezet által támasztott követelményekkel. Ennek eredményeképpen a hadiállapot a katonai típusú különleges jogrendi esetként kezelhető, ideértve azoknak a nem fegyveres fenyegetéseknek a kezelését is, amelyek súlyosságuk és jellegük miatt Magyarország szuverenitása szempontjából egy fegyveres támadáshoz hasonló súlyúnak tekinthetők. A módosuló esetkörök egyrészről reagálnak az olyan nem fegyveres beavatkozásokra, mint például a kibertérből érkező fenyegetések vagy egyéb új típusú fenyegetések. Másrészről az új szabályozás a megelőző védelmi helyzet esetköreiből a konkrét kollektív védelmi kötelezettség teljesítését emeli át, ami azt jelenti, hogy az e körbe nem tartozó szövetségi együttműködést főszabály szerint normál jogrendi válságkezelés keretében törekszik előirányozni, másrészt pedig, hogy a hadiállapot kihirdethetőségét kifejezetten csak a kollektív védelmi kötelezettségre nézve teszi kötelezővé. Új szabályozásként jelenik meg, hogy hadiállapot idején - a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó korábbi felhatalmazáshoz hasonlóan - az Alaptörvény a kormány számára lehetővé teszi az Országgyűlés által rá átruházott jogkörök gyakorlását és döntést minden releváns katonai mozgást érintő kérdésben. Ez a megoldás tehát fenntartja az Országgyűlés döntési autonómiájához kötött korábbi szigorú feltételrendszert. (17.40) Az Alaptörvény tervezett 50. cikke a szükségállapot új szabályanyagát határozza meg. Ebben jelentős változás, hogy a kihirdethetőség tekintetében az alkotmányos rend megdöntése mellett az annak felforgatására irányuló cselekmények is bekerülnek a szabályozásba. Az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető cselekmények vonatkozásában pedig nemcsak a korábbi fegyveres és felfegyverkezett, hanem további jogellenes cselekmények is lehetővé teszik a tényállás felhívását. E módosításokat elsődlegesen a létfontosságú infrastruktúrákkal, illetve az információs technológiával összefüggő változások indokolják. A szabályozás fenntartja a 30 napos garanciális szabályozást. A javasolt 51. cikk a veszélyhelyzet szabályozását tartalmazza. A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok megegyeznek a hatályos alaptörvényi szöveggel, annyi eltéréssel, hogy a normaszöveg „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot alkalmazza kihirdetési okként, ezáltal a veszélyhelyzet kihirdetését lehetővé teszi a jelenleg előre nem látható, de indokolt esetekben is. Fontos újítás ugyanakkor, hogy az Országgyűlés eddig a kormány veszélyhelyzettel összefüggő rendelete hatályának a meghosszabbítására adhatott felhatalmazást, ezzel szemben az új szabályozás alapján - a hadiállapothoz és a szükségállapothoz hasonlóan - az Országgyűlés már az eleve legfeljebb harminc napra kihirdethető veszélyhelyzet meghosszabbításához adhat felhatalmazást. A hadiállapottól és a szükségállapottól eltérően az Országgyűlés ezen döntéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A változtatás eredményeképpen az Országgyűlés rendelkezik a különleges jogrend fenntartása felett, hiszen felhatalmazás hiányában a különleges jogrend az Alaptörvény erejénél fogva fog megszűnni. Az Alaptörvény tervezett 53. cikkének egyik fő iránya - számos külföldi példát is alapul véve - az, hogy a szabályozás a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé minden esetkörben a kormányt
