Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1963 utódainkat, akikért felelősséget viselünk, és nemzeti kultúránkat mint gazdag hozzájárulást az európai egység sokszínűségéhez. Azonban manapság ezek az értékek veszélybe kerültek. A két nem teremtettségét is viszonylagossá tevő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot. Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító fogalmak relativizálása, felhígítása, folyamatos fenyegetettsége kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte. Az alkotmányozónak ezért az eddigieknél is világosabban kell rögzítenie a gyermekek és az eljövendő generációk jogait biztosító garanciákat. Ilyen az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége; ilyen a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga; valamint ilyen garancia az állam azon törekvése, hogy biztosítsa a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülést. Ezek a gyermekek és az eljövendő generációk legfontosabb érdekeit szolgáló szempontok stabil alapot biztosítanak arra, hogy hazánk az eljövendőkben is biztonságot nyújtó, erős közösségként maradhasson fenn. Emellett a javaslat értelmében az alkotmányozó az Alaptörvény 38. cikkének kiegészítésével a hosszú távú társadalmi folyamatok stabilitása és a jogbiztonság érdekében hitet tesz a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett. Az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való intézményi függetlenségét erősíti azáltal, hogy legalapvetőbb szabályait sarkalatos törvényhez köti. Az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó elismeri a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét különösen a felsőoktatás és a tehetséggondozás terén. A szabályozás célja ezen szervezeteknek, egyetemeknek és más intézményeknek a védelme. (17.30) Az Alaptörvény a korábbi alkotmányhoz képest önálló közpénzekről szóló résszel rendelkezik, az alkotmányozó a közpénz fogalmát eddig ugyanakkor nem határozta meg, a kormány által benyújtott javaslat ezt pótolná az átláthatóság és a jogbiztonság garantálása érdekében. Végül az Alaptörvény kilencedik módosításával megvalósuló védelmi és biztonsági reform nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre - hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre - módosul a különleges jogrendi esetkörök rendszere. Ez a fegyveres védelmi és biztonsági tevékenységekben érintett szervezetekre vonatkozó szabályokkal egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira épülő, hatékony rendszer kialakítását szolgálja. A módosítás a korszerűsítés és a rendszerszintű megújítás mellett számos ponton többletgaranciákat épít be a védelmi és biztonsági funkciók ellátásának szervezeti, működési és szabályozási keretei tekintetében is. Tisztelt Ház! A javaslat az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdésében a Nemzeti hitvallásban rögzítettekkel összhangban egyértelműen kiemeli, hogy melyek azok a jogrendszert átható értékek, amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő és az eljövendő generációknak a lehető legteljesebb méltóságban leélt életlehetőségét biztosítják. A jövő nemzedékek kiemelt alaptörvényi védelme eddig is megjelent, mások mellett ezt szolgálja például a P) cikk, amikor a természeti erőforrások, valamint a kulturális értékek kapcsán rögzíti, hogy annak védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az eljövendő generációk védelme megköveteli, hogy törekedjünk minden szempontból a legmegfelelőbb környezetet kialakítani számukra. Minderre tekintettel szükséges a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni a születési nem természeti adottságán alapuló megállapítást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi; hiszen nem válhatunk biológiatagadókká. A mai napon megjelent egy pszichológiai szakcikk a sajtóban, amely igen érzékletesen rámutat, hogy az egyén fejlődési folyamatának lehetnek az általánostól vagy a többségtől eltérő irányai. Az ezekhez való konfliktusmentes viszonyulás és a tolerancia a fejlett társadalmakban, így hazánkban is alapvető elvárás. Ugyanakkor nem fogadható el a biológiai törvényszerűségek és a társadalmi, kulturális tradíciók megtagadásával a gyermekek személyiségfejlődési folyamatába való külső
