Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 18. szerda - 168. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):

1959 DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, a vita zajlik, és az az igazság, hogy mindig van új eleme, én őszintén csodálattal hallgattam itt Bányai Gábor felszólalását. Remélem, hogy naivitás az, amit a felszólalásában elmondott, azért nagyon sok visszaélésről hallani, ilyen jelenségekről is hallani. Nyilván nem lehet teljesen általánosítani, mert nagyon sokan tisztességgel, becsülettel végzik ezt a munkát, de azt is hallani, hogy vannak olyan politikai erők, vannak olyan szavazóköri megbízottak, akik bizony visszaélnek a helyzetükkel. Nem egy ilyen esetet tudnék mondani önnek. Zsigmond Barna Pál képviselőtársam elmondta, hogy hogyan van most ez a szabályozás, és hogy ez rendben van. Hát, értem, hogy önöknek rendben van, és hogy önöknek ez megfelelő, és úgy gondolják, hogy akkor ez itt meg van oldva. Én nagyon világosan beszéltem arról a folyamatról, hogy a világon bárhol, ahol demokratikus körülmények vannak, illetve fair play van a politikai versenyben legalább, ott azért a választásokat alapvetően szabályozó jogszabályokról egyeztetés van a politikai felek között. Az az egyik probléma, hogy itt veszélyhelyzet van, és akkor történik az önök diktátuma, a másik meg, hogy normál esetben sem lenne elfogadható az egyoldalú beterjesztés egy ilyen jogszabálycsomagba. (17.10) Én azt vetettem föl, hogy az önök szabályozása szerintem a politikai fair play-nek semmiképpen nem megfelelő. Értem, hogy ön szerint ez az Alaptörvénynek megfelelő, meg hogy ez alkotmányos, csak szerintem itt nem ez a kérdés. Az a kérdés, hogy tud-e konszenzus lenni, illetve, hogy a politikai fair play szerint működik-e a dolog. Bizonyára hallott képviselőtársam olyan magyarországi honfitársáról, legalább néhányról, aki egy adott településen lakik, de különböző okokból egy másik településen dolgozik. Vannak olyan honfitársaink nagyon-nagyon sokan, akik egy magyarországi településen élnek, ott van az ő családjuk, és egyébként kénytelenek egy külföldi településen dolgozni. Van, hogy közelebb van ez a külföldi település Magyarországhoz, van, hogy egy kicsit távolabb, ami nem teszi lehetővé azt, hogy mindennap hazamenjenek. Nagyon sokféle módon, nagyon sokféle életvitel mellett lehet ezt a kényszerű állapotot folytatni. Van, aki másfél hónapot kint van, úgy jön haza egy hétre vagy egy hosszú hétvégére, és előfordul velük, hogy akkor tudnak hazajönni, amikor nyilván erre lehetőséget ad nekik a munkáltatójuk. Ez a lehető legtöbbször így van egyébként, sajnos kevéssé tudják azt befolyásolni, hogy mikor jönnek haza. Ilyen emberek tízezreinek fordul elő az az életében, hogy amikor választások vannak, akkor nem tudnak hazajönni, nem tudnak élni a lakcímük szerinti szavazókörben a szavazati jogukkal. Mi van ilyenkor? Ezt nagyon helyesen elmondta a mai szabályozás szerint Zsigmond Barna Pál, tehát el tudnak menni külképviseletre, ott tudnak szavazni. Itt tömegjelenetek vannak. Sokszor Magyarország külképviselete egy nagyon távoli városban van ahhoz képest, ahol ők dolgoznak. Mi azt vetjük föl évek óta, hogy ugyanolyan fontos magyar állampolgároknak tartjuk őket is, mint azokat a honfitársainkat, akiknek nincs lakcíme Magyarországon. Tehát fontos volna számukra is megkönnyíteni azt, hogy éljenek a demokratikus jogukkal, hiszen ott, ahol ők laknak, ott, ahol ők a családjukat tudják, ahova hazamennek, hogyha nem dolgoznak, ahova hazamennének minden este, ha nem kellene távol dolgozniuk, na, ott nem tudnak feltétlenül pont azon a hétvégén szavazni. Számtalan nyugat-európai államban erre megfelelő alkotmányos, a konkrét állam szabályozásának megfelelő, az alaptörvényeknek megfelelő szabályozást találtak ki. Arról szól a mi javaslatunk, hogy találjunk ki ilyet itt, legyen ilyen szabályozás, a külföldre gazdasági és egyéb társadalmi okokból menekült magyarok tíz- meg százezreinek is tegyük könnyűvé, könnyebbé azt, hogy élhessenek szavazati jogukkal. Azt hiszem, most igyekeztem ezt többféleképpen megvilágítani. Értem én, hogy képviselő úr arra hivatkozott, hogy ma ez így van, és hogy ez alkotmányos. Én azt mondom, hogy lehet más alkotmányos szabályozást is találni, amely a magyar jogszabályoknak megfelelő, és egyébként ennek a társadalmi csoportnak is könnyebb. Látom államtitkár urat is, meg azt mondják, hogy ha külföldön vannak ennyit, akkor szüntessék meg a magyarországi lakcímet. (Dr. Völner Pál: 2010 előtt se csinálták!) Ezt akarják üzenni ezeknek az