Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
1766 figyelmét képviselő asszonynak arra is, hogy nem a Fidesz-KDNP folytat gyűlöletpolitikát, hanem éppen a baloldali frakciók. Összefoglalásként azt tudom mondani, hogy a javaslat megteremti a lehetőségét az EBH integrálásának, az alapvető jogok biztosának munkájában megteremti annak a lehetőségét, hogy az egyenlő bánásmód megteremtése kapcsán indított ügyeket az az intézmény bírálja el, amelyik az alapjogvédelemre elsősorban hivatott, így az ENSZ által akkreditált nemzeti emberi jogi intézmény. Mivel látom, hogy mindjárt lejár a 15 percem, ezért még csak arra hívnám fel utolsó gondolatként a tisztelt baloldali frakciók figyelmét - akik közül lehet, hogy a pulpituson van, de itt az ülésteremben, a patkóban most nem látok senkit -, hogy a Cseh Köztársaságban is az ombudsman látja el az irányelvekből fakadó egyenlő bánásmód előmozdítását szolgáló szerv szerepét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Képviselőtársaim! Soron következik az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13648. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amelyet kezükben tartanak, több igazságügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza. Ezeket a törvénymódosításokat jellemzően összekapcsolja az a közös cél, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz és a jogrendszeri koherencia is érvényesüljön. Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő tervezett változtatásokról! Elsőként a közjegyzőkről szóló törvény módosítására hívom fel a figyelmüket. A tervezett változtatásokat egyrészről a közjegyzői törvény gyakorlati alkalmazási tapasztalatai indokolják, másrészről a közhatalmat gyakorló közjegyzőkkel szemben fennálló közbizalom megőrzése és megerősítése. A törvényjavaslat új alapokra helyezi a pályázati eljárás szabályait annak érdekében, hogy a közjegyzői álláshelyek hatékony, átlátható eljárás keretében, szakmai szempontokon nyugvó értékelési rendszer alapján kerüljenek betöltésre. A törvényjavaslat megerősíti a közjegyzői szolgálat létesítésével kapcsolatos igazságügyi miniszteri hatásköröket, így a jövőben a területi kamara helyett a miniszter írja ki a közjegyzői pályázatokat a megüresedő vagy megüresedett közjegyzői álláshelyekre. Nem csorbulnak azonban a területi kamarák jogosítványai sem, hiszen mind a pályázati eljárás lefolytatása, mind a kinevezési javaslat elkészítése a kamarák hatáskörében marad. A pályázati eljárás részletes szabályait igazságügyi miniszteri rendelet fogja meghatározni, amely a pályázó tevékenységének szakmai értékelési szempontjait a jelenlegi kamarai iránymutatás szintjéről jogszabályi szintre emeli. A törvényjavaslat célja, hogy a közjegyzői álláshelyeket az arra legalkalmasabb jelölt a lehető legrövidebb időn belül be tudja tölteni. A közjegyzői székhelyek, álláshelyek közötti mobilitást szolgálja továbbá az a módosítás, amely lehetővé teszi, hogy a már működő közjegyző másik megüresedő vagy megüresedett álláshelyre kérhesse az áthelyezését. Erről úgyszintén a területi kamara véleménye alapján a miniszter dönt. Az áthelyezés kiváltja a pályázati eljárást, és elősegíti, hogy tartós helyettes kirendelése helyett az adott székhelyre véglegesen kinevezett közjegyző biztosítsa az állampolgárok számára a közjegyzői eljárások teljes körű, folyamatos intézését.
