Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
1767 A professzionális működés biztosítása érdekében a törvényjavaslat jelentős elmozdulást tartalmaz az egyéni közjegyzői működés irányából a közjegyzői irodák alapítása felé, jelenleg ugyanis 313 közjegyzői székhelyen mindössze 103 közjegyzői iroda működik, ezért az átláthatóságot biztosító cégszerű formába történő átalakulás a közjegyzők több mint felével szemben elvárásként fogalmazódik meg. Az egyszerűsített átalakulás lefolytatására a törvényjavaslat 2021. december 31-éig ad lehetőséget, mentesítve ez alól azokat a közjegyzőket, akik közeli nyugdíjazásuk miatt egyéni tevékenységi formában fejezhetik be szakmai pályafutásukat. A törvényjavaslat megerősíti a miniszter törvényességi felügyeleti jogosítványait is: a jelenlegi kamarai iránymutatásokat felváltó kamarai szabályzatokkal kapcsolatban kiemelt szabályzat esetén előzetes jóváhagyási jogkört, nem kiemelt szabályzatok esetén utólagos ellenőrzési jogkört gyakorol majd. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényt is. A módosítás a korábban a bíróságokon, az Országos Bírósági Hivatalban és az igazságügyi szakértői intézményben foglalkoztatott, de már nyugdíjas igazságügyi alkalmazottakat, valamint az alkalmazottak és nyugdíjas alkalmazottak közeli hozzátartozóit, illetve a korábban az ügyészségeken foglalkoztatott, de már nyugdíjas, nem ügyész ügyészségi alkalmazottakat, valamint az alkalmazottak és a nyugdíjas alkalmazottak közeli hozzátartozóit érinti. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az igazságügyi szerv, illetve az ügyészség a nyugdíjas alkalmazottak számára, a költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően szociális és temetési segélyt, míg a közeli hozzátartozók számára temetési segélyt folyósítson. Az igazságügyi szakértői intézményben igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban dolgozó jogi munkatársak foglalkoztatását érinti az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítása, mely szerint a jogi munkatársak szükség esetén kamarai jogtanácsosként vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként is elláthatják a feladataikat a jövőben. Ez a módosítás az igazságügyi szakértői intézmény munkaerő-gazdálkodását és így a feladatellátás hatékonyságának növelését szolgálja. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat módosítja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt is. Az áldozatsegítés és az áldozatvédelem elsődleges feladata a bűncselekmény miatt felmerült egyéni hatások és költségek mérséklése, ami optimális esetben másodlagosan, össztársadalmi szinten is költségmegtakarítást jelent, javítja a társadalom mentális állapotát és humán erőforrásokat szabadít fel. A fentieknek megfelelően a kormány elkötelezett az áldozati jogok szélesebb körű érvényesülése mellett, az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása és elősegítése kiemelt cél. Az állami áldozatsegítés rendszere kiterjedt, és folyamatosan bővül a rendszer kapacitása és az elérhető áldozatsegítési támogatások köre. A rendszert tovább erősíti a kiváló együttműködés más állami szervekkel, valamint az áldozatsegítésben érintett civil és egyházi szervezetekkel mind országos, mind pedig helyi szinten. Az áldozatok számára az állam által felkínált, személyre szabott támogatások széles köre áll rendelkezésre a természetbeni segítségtől - például lelki támogatás, pszichológiai segítség - a pénzügyi segítségen át a jogi segítségnyújtásig. Mindenki számára van segítség. Ezzel együtt azonban továbbra is kihívás elé állítja az áldozatsegítőket az áldozatok minél szélesebb körének elérése. A törvénymódosítás a már meglévő rendszer megtartása mellett bevezeti az áldozatok önkéntes alapú, közvetlen elérésének lehetőségét. Ily módon a rendőrség előtt ismertté vált áldozatokat hozzájárulásuk esetén az áldozatsegítő szakember minden esetben közvetlenül megkeresi, és számukra személyre szabott segítséget ajánl fel. (19.40) Természetesen az áldozat dönti el, hogy élni kíván-e a felajánlott támogatások valamelyikével vagy akár mindegyikével. Ezen nagy jelentőségű módosítás ismertetését követően engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket a törvényjavaslatnak a jogalkotásról szóló törvényre vonatkozó módosítására.