Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 17. kedd - 167. szám - Ügyrend : - Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1739 És hogyha visszatérek itt a 41/2007-es alkotmánybírósági határozatra, amely ugyan az indokolásban azt mondja, hogy minden esetben jogkövetkezményt kell fűzni a törvényben hátrányos megkülönböztetés esetén, amely egyébként nem tartalmaz kötelezettséget az Országgyűlés részére, illetve a régi alkotmányon alapul, de még akkor is azt mondom, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság esetében ezek érvényesültek, hiszen nekik lehetőségük volt minden esetben a jogkövetkezményeket, a megfelelő szankciókat hozzáfűzni az elkövetési magatartáshoz, azokhoz, amelyeket korábban megvalósítottak. És ha már beszéltünk arról, hogy a leghatékonyabban tudjon fellépni, és beszéltünk arról, hogy eddig mindig el lett fogadva az Egyenlő Bánásmód Hatóságának a tevékenysége, és semmi kritika nem volt ezzel kapcsolatban, én azért átnézegettem sok határozatát, ami az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján fenn volt, és ebből megállapítható, hogy igenis az Egyenlő Bánásmód Hatóság akkor, amikor valamiféle megkülönböztetést látott ember és ember között Magyarországon, akkor, amikor látta, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek valakik bőrszín, nem vagy bármilyen más ok miatt, akkor igenis kőkeményen fellépett, és nagyon komoly szankciókat szabott ki, és valamennyi esetben lehetősége volt arra, hogy kiszabja ezeket az összegeket, és bizony volt lehetősége arra, hogy a hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazza, mégpedig ezeket teljesen következetesen is tudta alkalmazni. Egyébként még azt is szeretném megjegyezni, hogy kicsit furcsa jogdogmatikailag is ez a kérdés, hogy most az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól áthelyezik ezeket a jogokat az alapvető jogok biztosához, hiszen az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésnek egy kinyújtott karja, amely elméletileg nem arra jött létre, hogy hatósági tevékenységet végezzen, hanem az alapjogok megfelelő védelme a feladata, és éppen ezért nem kapott hatósági jogköröket korábban, hiszen jogdogmatikailag nagyon furcsa az, amikor odaprezentáljuk a hatáskört az Országgyűlés egyik szervéhez, amely elméletileg végrehajtói hatalmat nem gyakorolhat Magyarországon, hiszen a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom hatalmi ágak elkülönülése miatt nem szerencsés semmi esetben sem, ha ezentúl ide fogjuk telepíteni ezeket a szankciókat. Tehát mindezek alapján meg kell hogy állapítsuk, hogy nem látjuk a megfelelő indokot arra, hogy miért történt meg ez a választás, és nem látunk megfelelő okot arra, hogy valóban támogassuk is ezt a törekvését a kormánynak. Mi azt látjuk, hogy folyamatosan egy központosítás valósul meg az Orbán-kormány részéről, mindent igyekszik néhány személy jogkörébe helyezni. Megkérdezném: talán nincsen elég megbízható emberük arra, hogy ezeket a hivatalokat vezessék? Most már csak négy-öt embert látnak az országban alkalmasnak arra, hogy ezeket a funkciókat betöltsék, és igyekeznek elvenni, és egy-egy teljesen megbízható, mondjuk azt, Polt Péternek a kezébe helyezni ezeket a szálakat? És most már, úgy látszik, csak három-négy, esetleg öt ilyen ember van a Fidesz látókörében, és bizony így lassan a királyság helyreállítása fog majd megtörténni azzal, hogy összevonjuk a hatásköröket, és majd egy-egy ember kezében fog ez is összpontosulni. Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Szerintem egyébként ez a mostani módosítás a jelenlegi Alaptörvénybe ütközik, mégpedig az Alaptörvény 30. cikkének (2) bekezdésébe, amely kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja; orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Nem szankcióról beszél az Alaptörvény, meg sem említi, hogy szankcióra lenne lehetőség. Az, hogy ki kell vizsgálni, az tény. Az, hogy az orvoslásuk érdekében meg kell tenni az intézkedéseket, az is tény. Éppen ezért van az, hogy az alapvető jogok biztosa megállapít valamit, ajánlásokat fogalmaz meg, illetve a megfelelő hatósági jogkörrel bíró szervek majd esetleg abban az esetben, ha bírságolást látnak célszerűnek kiszabni, akkor azt majd ki fogják szabni, de szerintem ezzel a törvényjavaslattal egyébként az Alaptörvénybe ütköző cselekedetet hajt végre a kormánypárti többség, amennyiben megszavazásra fog kerülni. Egyébként jól mutatja az a tény is az eddig általam elmondottakat, hogy semmilyen hatósági jogköre nem volt az alapvető jogok biztosának eddig, és most nagyon furcsa lesz, hogy a hivatalnak az egyik része majd hatósági jogkörökkel rendelkezik, a másik része pedig továbbra sem fog végrehajtói hatalommal bírni, hatósági jogkörei továbbra sem lesznek.