Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 17. kedd - 167. szám - Ügyrend : - Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1738 ezzel kapcsolatban. Még azt is meg kell jegyezni, hogy nyilván bizalmi ember is volt a hatóság élén, hiszen az a Honecz Ágnes a vezetője, aki ugyanabba a szakkollégiumba járt, ahova Orbán Viktor és az a csapat, amelynek jó része ma a Fidesz vezetésében található. Tehát itt még bizalmi válságról sem nagyon beszélhetünk. Akkor mi az, ami okként előkerül? Azt mondjuk, hogy a szakmai munkával semmilyen probléma nem volt, mert sehonnan nem érkezett eddig jelzés, a kormányzat részéről elméletileg bizalmi válságról sem beszélhetünk, így egyszerűen érthetetlen, hogy ma miért hozza ide a kormány ezt a törvényjavaslatot, illetve nem a kormány, hanem KDNP-s javaslatra került ide, és vizsgáljuk ezt a kérdést. Akkor az ember elkezdi nézni e törvényjavaslat általános indoklását, hogy ugyan hogyan fogalmazzák meg, miért van erre szükség. Itt értek a legnagyobb meglepetések, amikor láttam azt, hogy bizony, alkotmánybírósági határozatokra hivatkozik a tisztelt előterjesztő, mégpedig a 64/1991. december 17-ei alkotmánybírósági határozatra, erre hivatkozik, hogy az előírja, hogy tulajdonképpen ezt kellene tennünk. Ha megnézzük, gyakorlatilag harminc év telt el ezen alkotmánybírósági határozat óta. Azonban még szeretnék hivatkozni egy dologra. Én megkerestem ezt az alkotmánybírósági határozatot is, hogy lássam, miről szól: az Alkotmánybíróság megállapítja - ez a tárgya ennek a hivatkozott határozatnak, ezt a rendelkező részből idézem -, hogy a terhességmegszakításra vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása alkotmányellenes. Hát, itt nagy csend és ültem egy darabig, hogy hogy jön a terhességmegszakítás szabályozása ehhez a kérdéskörhöz, hogyan jön az Egyenlő Bánásmód Hatóság összevonása az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával; nem értettem. Még egy mondatot tartalmazott a rendelkező része ennek az alkotmánybírósági határozatnak, mégpedig azt mondja, hogy mulasztásos törvénysértést az Országgyűlés részéről az Alkotmánybíróság nem állapít meg. Tehát ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy nincs lépéskényszerben az Országgyűlés, semmilyen olyan döntést nem kellene hozni, amit az Alkotmánybíróság előírt volna, amely a törvényhozót kötelezné arra, hogy változtasson a jogszabályon. Na de van egy másik alkotmánybírósági határozatra történő utalás az általános indoklásban, ez pedig a 41/2007. június 20-ai alkotmánybírósági határozat. Ezt szintén megkerestem, ennek az indoklása tartalmaz egy pontot, ahol talán párhuzamot lehet vonni, de hangsúlyozom, a rendelkező részben egy szó sincs. Ennek az alkotmánybírósági határozatnak az indoklásában, a legvégén találunk egy pontot, ez pedig az alkotmány 70/A. §-ának (2) bekezdésére utal, amely a törvényhozót arra kötelezi, mondja, de ez az indoklás egyik utolsó mondata, hogy a tiltott hátrányos megkülönböztetést büntesse, tehát minden esetben jogkövetkezményt kell fűzni a törvényben - mondja ezt a határozat. Akkor az ember előveszi ezt a 2007-es alkotmányt, amely akkor hatályban volt, amelyre hivatkozik az Alkotmánybíróság, és mit találunk? Ez, bizony, az 1949. évi XX. törvény 70/A. §-ára vonatkozik. Tehát ha megnézzük, ugyanígy az előző alkotmánybírósági határozat, az 1991-es is az 1949. évi XX. törvényre, az alkotmányra vonatkozó megállapításokat tartalmaz. Tehát nagyon furcsállom, hogy pontosan az a kormánypárt hivatkozik a korábbi alkotmányra, aki így dobta ki a régi alkotmányt és hozta meg úgy, ahogy, és most ne firtassuk, hogyan, ezt az Alaptörvényt, ezt a gránitszilárdságút, amit holnap kilencedik alkalommal fogunk majd módosítani, szinte egész rövid idő alatt. Ha úgy nézzük, végül is gyakorlatilag ez átlagosan évente egy módosítása a gránitszilárdságú Alaptörvénynek, akkor talán nem is olyan sok. Bár azt mondták, én emlékszem, talán olyan javaslatok voltak ezzel kapcsolatban, hogy évtizedekig ne lehessen hozzányúlni az alkotmányhoz és senki ne tudja módosítani, mert ez annyira jóra és annyira tökéletesre sikerült. Most ehhez képest én nem értem, hogy ma a KDNP, illetve az előterjesztő és a kormány hogyan hivatkozhat a korábbi alkotmányra, a korábbi alkotmányban megfogalmazott hiányosságokra vagy kötelezettségekre adott esetben, illetve hogyan hivatkozhat olyan alkotmánybírósági határozatokra, amelyek egyértelműen és kizárólagosan csak a régi, teljes mértékben hatályon kívül helyezett alkotmányra alapulnak. Hozzáteszem, ezek a rendeletek sem mondják ki a rendelkező részben egyik helyen sem azt, hogy az Országgyűlésnek bármiféle lépést kellene tennie ebben az ügyben. Sőt, mint mondtam is, a mulasztásos törvénysértésre vonatkozó kérelmet is elutasította az Alkotmánybíróság, megállapítva, hogy az Országgyűlésnek ezen a területen semmiféle mulasztása sincs. (17.10)