Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
1642 Az ülésnap megnyitása ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt kívánok, tisztelt képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, és köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai ülésünket. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 17. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Gelencsér Attila és Szabó Sándor jegyző urak lesznek a segítségemre. Napirend előtti felszólalások: Szokásainknak megfelelően a mai napon napirend előtti felszólalásokkal kezdünk. „Aktuális ügyeinkről!” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás képviselő úr, a Párbeszéd képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány második hulláma nagy próbatétel elé állít mindannyiunkat, a családokat, a kormányt és az önkormányzatokat is. Ez utóbbiak az elmúlt időszakban igen komoly veszteségeket szenvedtek el, például az iparűzésiadó-kiesés, a parkolásibevétel-kiesés vagy akár a gépjárműadó elvonása miatt. A számított veszteségek Pécsett példának okáért március-június között 650 millió forintot tettek ki, de a november-decemberre előrevetített várható veszteség 450 millió forint lesz, vagyis összességében 1,1 milliárdos vesztesége lesz. Más városoknál is hasonló nagyságrendű veszteségeket lehet regisztrálni; a fővárosban természetesen nagyságrendjéből következően nagyságrenddel magasabb lesz. Tudom egyébként, hogy a kormány sem dúskál a felesleges pénzekben, de mégis azt gondolom, hogy a kormánynak sokkal nagyobb mozgástere van, mint az önkormányzatoknak, hiszen most a válság miatt nem kell betartani a maastrichti 3 százalékos államháztartásihiány-korlátot, és emellett jelentős európai uniós források is rendelkezésre állnak a válság enyhítésére. Van tehát a kormánynak lehetősége vagy lenne lehetősége arra, hogy segítse az önkormányzatokat, azokat az önkormányzatokat, amelyek egyébként a védekezés frontvonalán vannak. Ez a segítség persze nem lenne önzetlen, és nem arról van szó, hogy ez pusztán csak humanitárius szempontokat szolgálhatna vagy szolgálna, hiszen az önkormányzatoknak juttatott forrásoknak olyan pozitív multiplikatív hatása lesz, amely a gazdaságot érinti. Olyan ez, tudják, mint a bibliai özvegyasszony korsója, amelynél az volt, hogy minél több olajat használt el belőle az özvegyasszony, annál több lett a korsóban. Tehát minél több pénzt adna a kormány az önkormányzatoknak, annál nagyobb lenne a GDP, és annál nagyobb lenne az adóbevétel a költségvetésben, tehát nagyobb lehetne a mozgástér. Persze nem vagyok naiv, és tudom azt, hogy az illetékeseket nem hatja meg ez a fajta érvelés, tehát nem fognak több pénzt adni itt és most. De hogyha pénzt nem adnak, akkor legalább adjanak használható információkat az önkormányzatok számára, ugyanis számos visszajelzést kaptam az elmúlt időszakban, hogy az önkormányzatok nem tudnak hozzájutni, hozzáférni olyan fontos információkhoz, amelyek a saját területüket érintik, mert nem kapják meg a kormányzattól. Mikre gondolok? Miket említettek nekem? Például azt, hogy hány lakos van az adott területen vagy az adott városban karanténban, hány szorul kórházi ellátásra, mekkora a gyógyultak száma. Tehát ezek mindmind olyan információk, amelyek szükségesek lennének a védelemhez, de sajnálatos módon erre vonatkozólag nincs információ, a kormányzat nem ad számukra információt. Pedig hát azt tudhatnák, hogy a pénzzel ellentétben az információ egy olyan dolog, amelyet hogyha megosztanak, akkor a megosztásból nem lesz kevesebb a kormányzat számára, hanem mindannyian jobban tudunk járni,
