Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 16. hétfő - 166. szám - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - BŐSZ ANETT, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1615 adócsökkentési megállapodás keretein belül, ami jelentős mértékben enyhítette a vállalkozások és egyúttal az élőmunka adóterheit. Ezek mellett a kisvállalkozások helyzetének alakítása érdekében kedvezőbbé váltak a kisvállalati adó jogosultsági feltételei, az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatárai pedig emelkedtek. Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt Elnök Úr! A makrogazdasági tényadatok tükrében megállapíthatjuk, hogy a 2019. évben a magyar gazdaság főbb szektorai erősödtek, mindamellett az egyensúlyi mutatók is stabilak maradtak. Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, összesen 30 perces időkeretben, amit két előadó fog majd előadni. Elsőként megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak, a kisebbségi vélemény ismertetésére. Parancsoljon! BŐSZ ANETT, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Alapvetően a 2019-es zárszámadás kapcsán már az általános vitában, illetve a bizottsági szakaszban is elmondtam, hogy közöttünk alapvetően elosztási vita van. Tehát a 4,6 százalékos GDP-növekedést el kell ismerni, gyakorta szoktam arról beszélni, hogy egyébként ez egy kivételesen jó nemzetközi gazdasági környezetben történt, meglépett nemzetgazdasági növekedés volt, ettől eltekintve ezt nem szabad elvitatni, és ez kétségtelenül egy siker. Ugyanakkor a 4 százalék fölötti GDP-növekedésből éppen azok a honfitársaink nem részesednek megfelelően, akik mások szolgálatába álltak: a közfoglalkoztatottak, azok az egészségügyben szolgálatot teljesítő honfitársaink, illetve nagyon sokan, akiket a magyar állam foglalkoztat, nem jutnak megfelelő bérezéshez. Ugyanígy járnak azok a leszakadó társadalmi csoportok, amelyeknek rendkívüli módon szüksége lenne ránk, nem csak a kormányra, ellenzékre is, arra a szemléletre, hogy igenis, van egy olyan jövedelmi szint és egy olyan társadalmi szint, amely alatt az alapvető jogait nem tudja gyakorolni egy társadalmi csoport és annak talán egyetlen tagja sem. Erről beszélnünk kell a zárszámadás kapcsán is, hiszen ez alapvetően egy költségvetési döntés, hogy mi az a szint, amely alá nem engedjük süllyedni a honfitársainkat, különösen európai uniós tagországként. A miniszter úr említette még az általános vitában és később a bizottsági szakaszban is, hogy a munkaerőhiány egy fennálló jelenség. De én amellett érvelek, hogy a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes megléte egy gazdaságstratégiai tervezési hiba, ami kijavításra szorul, és ez döntően a Pénzügyminisztériumot is érintő kérdéskör. Éppen ezért javasoltunk az ellenzéki kollégákkal már a tavalyi költségvetés tervezésekor is eltérő stratégiai irányokat. Illetve az általam korábban említett honfitársaink, akik teljességgel kimaradtak a gazdasági fejlődésből, ezáltal jó valószínűséggel örökíteni fogják azt a nyomort, amelybe maguk is beleszülettek, ezáltal tehát hosszú távon is egy olyan helyzetbe kerülnek, ami emberhez és európai emberhez méltatlan. A fennmaradó rozsdaövezeteink jól mutatják, hogy itt valamifajta probléma van, és nem kizárólag arról van szó, amiről Szűcs Lajos alelnök úr beszélt itt az elmúlt, nagyjából húsz percben. Véleményem szerinte tehát a 2019-es költségvetés ilyen értelemben általánosságban véve elfeledett társadalmi csoportokat és honfitársakat hagyott maga mögött. És ez nemcsak egy gazdaságstratégiai tervezési, hanem egy társadalomszervezési hiba is, legalábbis véleményem szerint. Engedjék meg, hogy a Vállalkozásfejlesztési bizottság kisebbségi véleményét is ismertessem önökkel, igyekszem rövid lenni ebben az ügyben is. A 2019. évi költségvetés értékelése ismét megerősíti azt és az az év is, amiben jelenleg vitázunk, hogy túl korán fogadunk el költségvetést, és ez instabilitást eredményez. De látható az, hogy a kormány alapvetően, amikor találkozunk egy újabb gazdasági kihívással vagy valamifajta olyan, év közben fejét felütő problémával, amire reagálni kell, döntően rendeleti kormányzással módosít a költségvetésen, és ezzel - nyugodtan mondhatom, az egész ellenzék véleménye szerint - gyengíti a demokratikus értékeket, és elfogadhatatlan módon hagyja ki az ellenzéket ezekből a tervezési folyamatokból. A 2019-es évben az infláció mértéke az eredetileg tervezett 2,7 százaléknál magasabb lett, mivel elérte a 3,4 százalékot is. Ennek árát a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjból élők fizették és
