Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 16. hétfő - 166. szám - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
1614 Folytatva a Mezőgazdasági bizottság véleményével: 2019-ben a mezőgazdaság is kedvező évet zárt, emelkedett az összesített kibocsátás, tavaly meghaladta a 2700 milliárd forintos szintet. Javult a jövedelmezőség, bővültek a beruházások, és kifejezetten magas értéket ért el a nettó export. A nemzetgazdaság 2019-es teljesítményének egészéhez mérve a mezőgazdaság részaránya még a javuló teljesítmény ellenére is csökkent a korábbi évekhez képest. A növénytermesztés területén vegyes az összkép, mivel főleg a szántóföldi kultúrák kifejezetten jó eredményt hoztak. Ilyen volt például a kukorica, az árpa, a zab és a búza. A napraforgó és a repce betakarított mennyisége viszont csökkent, csakúgy, mint a legfontosabb zöldség- és gyümölcsfajtáké, ami elsősorban az időjárási körülményekre vezethető vissza. Az állattenyésztés minden fontosabb ágazatban növekedést tudott felmutatni, a legnagyobb bővülés a szarvasmarha-ágazatban volt megfigyelhető, ami az exporteredményekben is megmutatkozott. Az élelmiszeriparban 2019-ben is nőtt a termelési érték. A már említett, kiemelkedő agrárexport 2019-ben megközelítette a 9,4 milliárd eurót, ezzel minden idők legmagasabb értékét elérve. A kivitel mértéke 8,2 százalékkal haladta meg a 2018-as eredményt. Jó látni, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre milyen nagy mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Ezek az eredmények igazolják, hogy a kormány jó úton jár, megfelelő a stratégia, amely mentén a mezőgazdaság fejlesztése megvalósul. A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. A tartós gazdasági növekedés és a biztos pénzügyi háttér a 2019. évben is lehetővé tette a külhoni magyar intézményrendszer megújítását és bővítését. Biztos alapokkal folytatódhatott tehát a 2010-ben elkezdett nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása. Az elmúlt években már több mint ötezer külhoni intézmény részesülhetett az anyaországi támogatásokból, erősítve ezzel a határon túli magyar közösségeket. A nemzetpolitikai államtitkárság 2012 óta támogat kiemelten külhoni csoportokat, tematikus évek keretében. Ennek megfelelően 2019 a külhoni magyar gyermekek éve volt, folytatódtak az olyan, immáron nagy múltú programok, mint a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-program vagy a Mikes Kelemen-program. Ezen programok támogatása mind a határon túli, illetve a diaszpóra magyarságával fennálló kapcsolatok erősítését szolgálja. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a tavalyi évben is biztosított forrásokat a határon túli nemzetrészek számára elérhető gazdaságfejlesztési programok megvalósítására. Ennek keretében a Felvidék 1 milliárd, Kárpátalja 548 millió, Erdély 22,6 milliárd, Vajdaság 13,8 milliárd, Drávaszög 988 millió, Muravidék pedig 1 milliárd forintnyi támogatásban részesült. Ez is csak egy példa arra, hogy a nemzetpolitikai szemléletmód mára már a magyar közigazgatás egészét átszövi, hiszen számos tárcánál találunk olyan programokat, amelyek a külhoni magyarság támogatását szolgálják. A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. 2019 kétségkívül kiemelkedően jó évnek mondható a magyar gazdaságtörténetben. Ebben az évben ugyanis várakozásainkon felül, 4,6 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék, amely meghaladta a költségvetés benyújtásakor prognosztizált 4,1 százalékot. A háztartások jövedelmi helyzetének javulását a belső fogyasztási adatok is mutatják, amelyek 4,6 százalékkal nőttek. A fogyasztás bővülésének hátterében több kulcsfontosságú tényező áll. A teljesség igénye nélkül idesorolhatjuk például a foglalkoztatás dinamikus bővülését, vagy éppen a reálbérek érezhető emelkedését. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a foglalkoztatottak száma 2019-ben is számottevően, mintegy 1,0 százalékkal tovább növekedett. (20.40) A versenyszférában foglalkoztatottak száma 2 százalékkal emelkedett, míg a közszférában 3,8 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak száma így a rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett, 4,5 millió fő körül alakult. A sikert a gazdaság stabil költségvetési pályára állása következtében megnövekvő munkaerőkereslet mellett számos, munkaerőpiaci részvételt, illetve munkakeresletet ösztönző intézkedés alapozta meg, többek között a munkahelyvédelmi akció keretében nyújtott járulékkedvezmények és álláskeresési támogatások. A gazdasági növekedés és a feketegazdaság elleni sikeres küzdelem 2019-ben is lehetővé tette a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékpontos csökkentését a 2016 végén kötött béremelési és
