Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 16. hétfő - 166. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1595 5,1 százalékos GDP-növekedés mellett 0,9 százalékkal sikerült csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2019-ben pedig 4,5 százalékos növekedés mellett 0,3 százalékos volt a csökkenés. Tisztelt Képviselőtársaim! Azon dolgozunk, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek az egyes tagállamok között igazságos és arányos kötelezettségvállaláson alapulnak. A legfontosabb cél azonban az, hogy ne háruljon a magyar családokra többletteher, miközben más európai uniós országok alulszerepelnek a klímavállalások terén. Éppen ezért a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Héjj Dávid Ádám képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, Kaderják Péter államtitkár urat, most vagy később... (Dr. Kaderják Péter: Most.) Most. Öné a szó. De azt közölnöm kell, hogy a vitában történő felszólalásra és az esetleges zárszó ismertetésére mindösszesen 15 perc időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó, Kaderják államtitkár úr. DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, az önök előtt lévő törvényjavaslat a klímapolitika területén két törvény, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény elsősorban jogharmonizációs célú módosítását szolgálja. Az Európai Unió üvegházhatásúgázkibocsátás-kereskedelmi rendszerének, az EU ETS-nek 2021-től 2030-ig tartó negyedik kereskedési időszakára tekintettel az uniós intézmények számos új, a rendszer továbbfejlesztését szolgáló intézkedést hoztak. Ennek megfelelően az ETS-szabályozás sok eleme megváltozik 2021-től, amelyeket a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni. Az EU ETS jelentősége hatalmas, mivel az Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának körülbelül 45 százalékát lefedi a rendszer, az energetika, az ipar és a polgári légi közlekedés területén. Nem véletlen, hogy a célértékemeléshez kapcsolódó viták egyik csomópontja a jövőbeni sorsa az európai emissziókereskedelemnek. Az EU ETS rendszeren kívüli szektorok, többek között a közlekedés, mezőgazdaság, épületek, hulladékgazdálkodás esetében a dekarbonizáció az úgynevezett erőfeszítésmegosztási rendszer keretében zajlik, amelynek uniós szabályai szintén megújultak, 2021-től alkalmazandóak. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ennek a törvényjavaslatnak a célja tehát elsődlegesen az, hogy hazánk határidőben eleget tegyen az uniós jogból fakadó, a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépést biztosító jogharmonizációs kötelezettségnek. Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslatnak a jogharmonizáció mellett kiemelt célja a két, imént megnevezett klímapolitikai törvény egyes szabályainak deregulálása is. Ez az éghajlatvédelmi törvény esetében az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének kiotói jegyzőkönyve által bevezetett emissziócsökkentési rendszerhez tartozó, azóta kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezését jelenti. Bízunk benne, hogy a kiotói mechanizmust felváltó, a párizsi megállapodás alapján jelenleg kidolgozás alatt álló globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló nemzetközi tárgyalások hatékonyan, ütemezetten haladnak tovább, és a szabályozás létrejön, így ennek megfelelően itthon is ki tudjuk dolgozni a végrehajtás részletszabályozóit majd időben. Az üvegházgáz-kereskedelem esetében a törvényjavaslat megszünteti a törvényben és annak végrehajtási rendeletében a jogalkalmazást, jogkövetést megnehezítő szabályozási párhuzamosságokat, ezen túlmenően hatályon kívül helyezi azokat a részletszabályokat, amelyeknek a törvényi szintű szabályozása szükségtelen, és amelyek az alapul szolgáló uniós jogi aktusok változásai rendszeres felülvizsgálata nyomán gyakran módosítást igényelnek a hazai jogalkotók részéről is. Kiemelném ezek közül azt a jogalanyokra nézve pozitív változást, amely a díjak alapját érintő uniós jogi rendelkezések változására figyelemmel a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ügyfeleire vonatkozó fizetési kötelezettségek szabályozásának egyszerűsítését és adminisztratív terheik csökkentését jelenti.
