Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 9. hétfő - 164. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1437 (14.40) Nem fogom vizsgálni azt, hogy mit tett a kormány és mit nem tett meg, mit tettek az előző kormányok és mit nem tettek meg, mit mulasztottak el. Ezek az emberek, ha nem szeretnék a munkájukat, nem szeretnék a hivatásukat, ha nem elhivatottságból, embertársi tiszteletből és szeretetből dolgoznának, már rég elhagyták volna a hivatásukat, már rég pályát módosítottak volna, pályát váltottak volna. Az, hogy ma még működik a szociális ágazat, az ugyanúgy, mint az egészségügyi rendszerben az egészségügyi dolgozóknak, a szociális szférában a szociális dolgozóknak köszönhető. De hogy mit is csinálnak ők? Mondhatni, hogy a bölcsőtől a sírig kísérik az embereket, embertársainkat. Van, aki gyermekotthonban, van, aki idősotthonban, van, aki a fogyatékosotthonban dolgozik, van, aki a hajléktalanokkal, van, aki a szegényekkel foglalkozik, egy biztos, az elesetteket segítik és felemelik őket. Nehéz hivatás ez, amely nemcsak sokoldalú szakértelmet, de felkészültséget, áldozatvállalást, emberséget és őszinte együttérzést is kíván. Én személy szerint minden szakmának nagy tisztelője vagyok, de azok, akik másokon segítenek, egyébként akár rólunk is levéve a terhet, azt gondolom, minden tiszteletet és minden elismerést megérdemelnek. A most kialakult járványhelyzetben is egyébként akár tavasszal, akár nyáron, akár jelenleg, napjainkban is rájuk nem akkora felelősség és nem akkora teher hárul, mint egy átlagemberre, sokkal nagyobb, hiszen betegek között, legyengült immunrendszerű emberek között élik a napjaikat és dolgoznak nap mint nap, tehát a fertőzésveszélynek is sokkal inkább ki vannak téve. Rengetegszer hallottuk már a kormánytól, hogy erkölcsileg és anyagilag is kiemelten kell kezelni az ebben az ágazatban dolgozókat, csak az a baj, hogy nem történt semmi. Most viszont elérkeztünk arra a szintre, ahhoz a helyzethez, hogy minden segítséget meg kell hogy adjunk nekik. De hogy miért is van szükség segítségre? Azért, mert például egy több mint 40 éves munkaviszonnyal dolgozó, a szociális szférában pedagógiai asszisztensként a mindennapjait töltő és segítő személy 159 ezer forintos nettó fizetést kap. Jön ez ki úgy, hogy egyébként az alapbére 105 ezer forint, arra jön rá még 105 ezer forint kötelező juttatás, hiszen így éri el a garantált bérminimumot, majd egyébként néhány pótlékot még hozzátéve jön ki a bruttója, amiből egyébként 159 ezer nettót kap. Egy idősek nappali ellátásában dolgozó, több mint harminc év munkaviszonnyal rendelkező személy 152 ezret, és ugyancsak harminc éve dolgozó, házi segítségnyújtásban részt vevő személy 172 500 forintot keres. Azt gondolom, hogy ez méltatlan a számukra. Egyébként ennek köszönhető, hogy egyes területeken 30 százalékos, de vannak olyan részek, ahol 70 százalékos a létszámhiány ebben a szférában. November 12-e a magyar szociális munka napja. Ez alkalomból a szociális ágazat valamennyi dolgozóját szeretném innen, az Országgyűlésből köszönteni, és őszintén kívánom, hogy ez az ágazat is elérje és elnyerje a számára megfelelő megbecsülést és elismerést. Méltóságot és több elismerést kell hogy adjunk ennek az ágazatnak és ezen ágazat dolgozóinak, mert megérdemlik, és nekünk viszont kötelességünk ezt megteremteni. Nem keresem azt, hogy mit lehetett volna tenni, mit nem tettek meg és mi várat még magára, a megoldást keresem. Azt gondolom, ha a múlton rágódunk, azon már nem tudunk változtatni, a jövőn viszont igen. Nekünk viszont, országgyűlési képviselőknek kiemelt feladatunk és kötelességünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy megadjuk a megfelelő megbecsülést és megérdemelt megbecsülést a szociális ágazat dolgozóinak. Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Dudás Róbert képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gyüre Csaba képviselő úr, jegyző úr: „Rendeződik-e a kényszernyugdíjazott bírák nyugdíjproblémája?” címmel. Öné a szó, jegyző úr. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bíróság a bírák korábbi 70 éves nyugdíjkorhatárának 62-re csökkentését az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek minősítette 2012 novemberében meghozott ítéletében.
