Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 9. hétfő - 164. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK:
1438 A luxembourgi testület döntése az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás végére tett pontot. Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy a nyugdíjkorhatár leszállítása az életkoron alapuló, semmivel nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A luxembourgi döntés szerint azonban az intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal. Mint ismeretes, Magyarországon 2011. december 31-éig a bírák, ügyészek hetvenéves korukig maradhattak a hivatalukban. A 2011-es, kizárólagosan a kormánytöbbség által meghozott jogszabálymódosítások miatt 2012. január 1-jétől az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelező jelleggel megszűnt. A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Azért indították ezt az eljárást, mert úgy ítélték meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló diszkriminációnak minősül. A vitatott szabályozás hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kellett hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül, hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket. A bíróság arra is utalt, hogy egyrészt a kényszernyugdíjazott bírák nyugdíja legalább 30 százalékkal lett kevesebb, mint a korábbi illetményük, másrészt a szolgálati jogviszony megszüntetése nincs tekintettel a járulékfizetési időre, így nincs garantálva a teljes nyugdíjra való jogosultság - írta a strasbourgi bíróság az indokolásban. A kényszernyugdíjazást elrendelő jogszabály miatt 2012-ben 274 bírónak kellett nyugdíjba vonulnia idő előtt. A bírói nyugdíjkorhatár leszállítását júliusban egyébként alkotmányellenesnek találta a magyar Alkotmánybíróság is. A bírák 2012. évi kényszernyugdíjazásukkor és az azt megelőzően nyugdíjba menők hátrányos helyzetben vannak mind a mai napig a mostani nyugdíjba vonulókhoz képest. Ez egyrészt adódik a korábban alacsonyabb bírói fizetésekből és azokból a szabályokból, amelyek a bírák nyugdíjának megállapításáról szólnak. Ennek szemléltetésére álljon itt egy példa! 2012 előtt egy nyugdíjba vonuló kúriai tanácselnök, aki a hetvenes évek végén kezdett a Legfelsőbb Bíróságon bíróként, akkor még egyébként 3900 forintos fizetéssel, nyugdíjba vonulásakor fizetése bruttó 800 ezer forint, aminek akkor 50 százalékát, tehát 400 ezer forintot kapott körülbelül kézhez. Ennek a nyugalmazott törvényszéki elnöknek a nyugdíja 2012 után alig haladta meg a fizetésének a 34 százalékát. Tehát ez azt jelenti, hogy egyharmadára csökkent a jövedelme egyik napról a másikra. Tehát nem is a 30 százalék, amit az Európai Bíróság jelzett, hanem éppen hogy 65-70 százalék hiányzott az addigi jövedelmükhöz képest. Ez a helyzet több mint méltatlan egy felelősségteljes, magas képzettséget igénylő életpálya után. Azt is meg kell említeni, hogy a bíráknak más mellékjövedelmük nem lehetett, csak legfeljebb oktatási, művészeti, sport- és egyéb tudományos tevékenységből származó jövedelmük lehetett, ezért korlátozottan volt lehetőségük, hogy pluszjövedelmekhez jussanak. A problémával nem foglalkozott a Bírói Egyesület sem, sem az OBH-elnök, sem pedig az igazságügyi miniszter mind a mai napig, holott az Európai Bizottság 12. számú irányelve utal arra is, hogy a bírói nyugdíjak az utolsó havi jövedelmet kell hogy megközelítsék. Egyébként a nemzeti bírói egyesületek nemzetközi szövetsége 2006-ban Valenciában utalt is arra, hogy a bírák alacsony jövedelme a bírói függetlenség elvét sérti. Jelenleg folyamatban van, és most is több lépcsőben emelik az aktív bírák jövedelmét, de ez a nemzedék kimaradt ebből a nyugdíjemelésből, és ahhoz képest, amilyen munkát végeztek, ma méltatlanul kevés nyugdíjat kapnak, foglalkozni kellene velük. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Gyüre Csaba jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője: „A mi városunk, Pécs 31.” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. (14.50)
