Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 22. kedd - 151. szám - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2017. január - 2018. december) című beszámoló , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
136 valamint a nemzetiségi közösségek aktvitásának irányait is. Emellett természetesen kitér hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek végrehajtására, a nemzetiségi politikai együttműködés nemzetközi eseményeire is. A beszámolási időszak során a kormányzati szerkezetátalakítás következtében a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben foglaltak alapján változás következett be a nemzetiségpolitikai szakterülethez tartozó hatáskörökben. Így a statútum rögzíti, hogy a miniszterelnök általános helyettese a kormány nemzetiségpolitikáért felelős tagja. A belügyminiszter kivételesen a statútum 40. § (2) bekezdésében taxatív módon felsorolt jogszabályok tekintetében és azon belül is a roma nemzetiség vonatkozásában minősül a kormány nemzetiségpolitikájáért felelős tagjának. Mindezekre tekintettel a statútumban foglalt rendelkezéseknek megfelelően átalakításra került a vonatkozó jogi szabályozás. Szintén újdonság volt a beszámolási időszakban, hogy a 2018. áprilisi országgyűlési választások során több nemzetiség új országgyűlési szószólót választott, valamint az addigi német szószóló, Ritter Imre a magyarországi német közösség teljes jogú nemzetiségi országgyűlési képviselője lett. Így a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi szószólón, valamint a német nemzetiségi képviselőn keresztül továbbra is valamennyi nemzetiség közvetlenül részt vesz az Országgyűlés munkájában. Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságával, melynek a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók tagjai, a hatékony együttműködésnek is köszönhetően a nemzetiségi célú előirányzatok kerete ebben az időszakban is tovább emelkedett. Míg a beszámolási időszak első évében, 2017-ben 8 milliárd 689 millió forint állt rendelkezésre, addig a nemzetiségi szakterület kezelésében lévő támogatási keretek összege 2018-ban 10 milliárd 378 millió forint volt, mely a 2010. évi e célú forrásokhoz képest mintegy háromszoros növekedést mutatott. 2019-ben és ’20-ban még tovább nőtt a támogatás összege, de ezekről majd később számolunk be. A beszámoló összeállítása során a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős szakterülete részanyagokat, információt és adatokat kért több társszervezettől, illetve rengeteg más területtől: a kormány minisztériumaitól, államtitkárságaitól, érintett szakterületektől és háttérintézményektől; a fővárosi és megyei kormányhivataloktól; a megyei közgyűlésektől; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól; az országos nemzetiségi önkormányzatoktól; a nemzetiségi szószólóktól; az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától; az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól; a Központi Statisztikai Hivataltól; az Állami Számvevőszéktől, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetétől. Az egyes területekről érkezett ismertetők feldolgozását követően készült el a beszámoló, amely az adott két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, nemzetiségi oktatásban, kultúrában és a médiában történtekről, valamint az önkormányzati szférában zajló folyamatokról részletes információkat és adatokat közvetít az Országgyűlés és a terület iránt érdeklődőknek. Tisztelt Országgyűlés! Ezekből néhány dolgot, néhány területet hadd emeljek ki! Az egyik és talán a legfontosabb: az oktatás-nevelés. Az országos önkormányzatok, 10 nemzetiség, 10 országos önkormányzat tart fönn iskolát, óvodát, illetve középiskolát. Ez 27 intézményt takar. A települési önkormányzatok további 60 óvodát, általános iskolát vagy középiskolát tartanak fönn. Az oktatás-nevelésben jelentős szerepet játszik az anyaországi továbbképzés, a nemzetiségi pótlék további emelése ebben az időszakban, térítésmentes tankönyv - teljesen természetes -, mint ahogy máshol is jár, illetve mindazoknak, akik rászorultak vagy nagycsaládosok, az ingyenes avagy kedvezményes étkeztetés. A kultúra területén is nagyon nagy változások történtek akár ebben a két évben is. Ha a roma kultúrát nézzük, elindult a Muzsikáló Budapest a Hagyományok Háza bevonásával, majd ez kiterjedt - a Muzsikáló Magyarország - főleg kiemelten cigányzenészek segítésére, támogatására, csodálatos kultúrájuk megőrzésére. Nemzetiségi színjátszás, nemzetiségi színházak, így akár a szerb, német, horvát, szlovák, cigány, örmény kultúra megismertetésén keresztül, avagy pedig az évente megrendezésre kerülő nemzetiségi színházi találkozókon keresztül is nagy szerepet játszik a megmaradásban, a kultúra továbbadásában, mint ahogy a levéltári és muzeális értékeknek nemcsak a megőrzése, hanem azoknak a továbbadása,
