Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 5. csütörtök - 163. szám - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1346 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP-képviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyonnagyon fontos kérdéskört érintettek képviselőtársaim, az államtitkár úr is egy picit tágabban beszélt a konkrét törvényjavaslathoz képest, de aztán Bartos Mónika egy igen részletes és olyan felszólalást tett, aminek én jelentős részével tökéletesen egyetértek. Nacsa képviselő úr olyan „nacsaképviselőurasan” szólt hozzá, hogy beszélt egy picit a 2010 előtti vidékromboló politikáról, amivel kapcsolatban szerintem sok dologban egyetértenénk, majd beszélt a 2010-ben hatalomra került Fidesz-KDNP vidéktámogató politikájáról, amiben szerintem biztos, hogy semmiben nem fogunk egyetérteni. De összességében fontos, hogy kitágítottuk ezt a kérdést, és megpróbáltuk általánosan belehelyezni egy olyan rendszerbe, ami szerintem alapvetően határozza meg Magyarország jövőjét, hogy mit tudunk tenni a területi különbségek csökkentése, a magyar vidék leszakadása és a vidék érdemi fejlesztése érdekében. Azt talán a vita közben leszögezhetjük, hogy legalább a célok tekintetében, mondjuk, hogy egyetértünk, talán mindenki, akik 2010 előtt kormányoztak, akik 2010 után, jelenleg kormányoznak és akik még nem kaptak lehetőséget, hogy kormányozzanak, szerintem azért bizonyos dolgokban legalább egyet tudunk érteni. De azt azért tegyük tisztába, az államtitkár úr azt mondta, és Nacsa képviselő úr is, hogy mennyi mindent tett a kormány ezen célokért. Az államtitkár úr konkrétan a területi különbségek csökkentéséről is szólt és a vidék fejlesztéséről. Azért azt tegyük tisztába, én azt javaslom, hogy egyáltalán milyen pozícióból is kezdünk hozzá egy ilyen vitához. Azt láthatjuk, hogy sajnos továbbra is négy magyarországi régió van az Unió húsz legszegényebb térsége között. Ezen semmilyen módon nem tudtak változtatni az azóta regnáló kormányok az európai uniós csatlakozás óta, önök sem. Mondhatjuk egyébként, hogy így relatíve a pozíciónk, nyilván csak nagyon általános és durva mutatók alapján vannak ezek a besorolások, de ilyen besorolás alapján sajnos látható, hogy a magyar régiók, a legszegényebb helyzetben lévő magyar régiók sajnos pozíciót vesztettek relatíve is az Unión belül. Nyilván most itt kevésbé érdekel az minket, hogy ez a pozíció hogy néz ki, nekünk az a fontos, hogy ezek a régiók fejlődjenek, meg tudják tartani a népességüket, és az ezeken a régiókon belüli különböző adottságokkal rendelkező térségek is elindulhassanak a fejlődés útján. Ezt önök konkrétan nem tudták megvalósítani. Tehát én azt gondolom, hogy a szerénység mindenképpen indokolt lenne, amikor egy ilyen felszólalást előkészítenek. Óriásiak a területi különbségek, ezt sok szempontból, például a bérkülönbségekben is lemérhetjük, és látszik, hogy a kistelepüléseken, önök bármennyire is támogatják szavakban a kistelepüléseket, sokan kevésbé tudnak hozzájutni a legfontosabb közszolgáltatásokhoz. Tehát az elmúlt időszakban én már nagyon sokszor, az elmúlt két-két és fél évben, amióta itt vagyok az Országgyűlésben, rengeteg konkrét statisztikai adattal is alátámasztottam azt, hogy egyre rosszabb helyzetben vannak a kistelepülések, annak ellenére, hogy elindultak programok. Azt is nagyon sokszor elmondtam, hogy a „Magyar falu” programmal is tökéletesen egyetértek, a kimondott célokkal, csak elégtelen az egész mögötti finanszírozási rendszer. Engedjenek meg két konkrét példát az önök fejlesztéspolitikája eredményének a megítélésére. Nem oly rég volt már az Országgyűlés előtt a kiemelt fejlesztési térségekkel kapcsolatos előterjesztés, a Közép-Duna Menti Térséggel kapcsolatban is, illetve szintén született egy döntés a különleges fejlesztési övezetek létrehozásáról. Akkor itt ki is alakult egy vita, és hoztam is egy konkrét példát, hogy itt a különleges gazdasági övezeteknél Süli miniszter úr, képviselő úr tett egy érdekes kijelentést, ő el is mondta, hogy Paks nem lesz különleges gazdasági övezet, mert ott nincs politikai probléma a döntéshozatallal. Tehát rögtön elmondta, hogy itt nem is a területfejlesztés, hanem a politikai áramvonalasítás volt a szempont. Pont ennek a térségnek a példáját hoztam fel itt Paks-Tamási térségében. Azt tudjuk, hogy Paks önmagában egy mekkora hatalmas gazdasági potenciál, Paks az egész régiónak a gazdasági teljesítményét torzítja fölfelé, illetve most láthatjuk, hogy az elinduló paksi bővítés. (14.30)
