Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 5. csütörtök - 163. szám - A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1330 A törvényjavaslat nagy része azzal foglalkozik, ami a törvényjavaslat megfogalmazott célja, ez pedig egy korszerű informatikai alapokon álló, moduláris szerkezetű rendszer létrehozása. Ezzel kapcsolatban is azt mondanám, ellenzéki képviselőként és ellenzéki frakcióként majdnem azt mondaná az ember, hogy bízzuk a kormányra, hogy a saját működési területén belül milyen rendszereket dolgoz ki, és csinálja úgy, ahogy ő gondolja. Csak az a baj, hogy az elmúlt 10-11 évnek van már egy tapasztalata, hogy mit láttunk ettől a kormányzattól. Államtitkár úr elmondta, az Adatvédelmi Hatóság úgy nyilatkozott, hogy e törvény szabályozása alapján nincs semmilyen kifogása az adatkezeléssel kapcsolatban. De megmondom őszintén, én nem látom ebben azt a megfelelő garanciát, amivel az adatokkal való valóban megfelelő élés lesz majd a kormányzat részéről, és nem valósulhat majd meg semmilyen formában visszaélés. Ezeknek a garanciális szabályoknak a nem megfelelő megléte a törvényjavaslatban, illetve azoknak az esetleges be nem tartása a kormányzat részéről teszi olyanná ezt a törvényjavaslatot számunkra, amiért ezt a javaslatot ilyen formában nem támogathatjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen. Nacsa Lőrinc képviselő úr, KDNP, parancsoljon! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfőbb célja a létrehozandó kormányzati személyügyi döntéstámogatási rendszer, a KSZDR törvényi alapjainak megteremtése. A többi apróbb jogszabály-módosításról államtitkár úr is és fideszes képviselőtársam is szólt. Én a KSZDR-ről beszélnék egy kicsit bővebben. A KSZDR létrehozásához több közszolgálati jogállási törvény megfelelő módosítására is szükség van, így a mostani törvényjavaslat ennek megfelelően módosításokat és jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz, többek közt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénnyel és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatban is. A javaslat által tartalmazott szükséges törvénymódosítások lehetővé teszik, hogy a KSZDR pontos részletszabályait a kormány és a szaktárca dolgozza ki majd rendeletben. A KSZDR létrehozásának alapvető célja a közszolgálatban működő emberierőforrás-gazdálkodás hatékonyságát és szakszerűségét támogató, a közszolgálatot átfogó kormányzati információs rendszer kidolgozását és bevezetését szolgáló rendszer létrehozása. A KSZDR bevezetésével a kormány a jelenleginél nagyságrendileg gyorsabban, automatizált módon juthat hozzá a közszolgálati szervek ellenőrzött személyügyi alapadataiból származó statisztikákhoz, valamint más állami forrásrendszerek, adatbázisok kiegészítő adatainak felhasználásával készített elemzésekhez, és ezáltal a kormányzati személyzetpolitikai döntés-előkészítés a korábbinál is megalapozottabbá válik. Mindez hatékonyabb, versenyképesebb közigazgatást jelent, ami egy újabb lépéssel visz közelebb az ügyfélbarát szolgáltató állam eléréséhez. A XXI. század kihívásainak is megfelelő, korszerű informatikai alapokon álló, moduláris szerkezetű KSZDR-t a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter működteti, üzemeltetését a kormány rendeletében meghatározott szervezet végzi majd. A KSZDR létrehozása előremutató, korszerű. Elektronikus, felhasználóbarát személyügyi alapnyilvántartó és ügyviteli rendszer jön létre így a központi kormányzati igazgatási szerveknél, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél. Ezzel a lépéssel egyrészt csökkenni fognak a központi közigazgatási szervek és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek adminisztrációs terhei, ami által még több kapacitás és energia jut a munkák többi részére, másrészt a KSZDR létrehozásával a korábbiaknál még hatékonyabban lehet majd kialakítani a személyzeti politikát. A KSZDR céljai szerint rendelkezésre álló adatokból elemzések, kimutatások, kormányzati döntés-előkészítő anyagok is születhetnek. A kormányzati személyügyi döntéstámogatási rendszer bevezetésével tehát egy korszerű személyügyi informatikai rendszer jön létre, ami hozzájárul a központi közigazgatásban folyó munka hatékonyságához, szakszerűségéhez és minőségéhez, és ezáltal - s én innen közelíteném meg - a legfőbb célhoz kerülünk közelebb, hogy egy valódi szolgáltató és az állampolgárokat kiszolgáló, állampolgárbarát szolgáltató állam jöjjön létre. Mivel ezeket a célokat megvalósulni látjuk ebben a
