Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törv... - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
1275 jelezzem azt, hogy a NAV-nál eddig körülbelül 21 ezer főről 11 ezer főre csökkent a létszám, viszont emellett párhuzamosan egy nagyon komoly hatékonyságnövelési program is indult. Tehát itt fejlesztések vannak a háttérben, a képviselő urak is említették az online digitális megoldások használatát, ahol valós idejű adatokat gyűjt most már az adóhatóság, és míg egy ellenőrzés korábban úgy nézett ki, hogy esetleg az adóhatóság kifáradt valahova, elkérte, mondjuk, az elmúlt három év számláit, főkönyveit papíralapon, belenézegettek viszonylag időigényes módszerekkel, addig most már ez gyakorlatilag gépi interfészes lekérdezéssel, asztal mögött, tehát desk audit formában, gépi segítséggel meg tud valósulni. Tehát az ellenőrzésre való kiválasztás, kockázatelemzés nagy része már most is ilyen segítséggel történik. Tehát ez a hatékonyságnövelés tudta elérni azt, hogy csökkenő létszámmal egyre magasabb színvonalon lássa el az adóhatóság a munkáját. Látva azt, hogy milyen sok feladatot kapott az adóhatóság az elmúlt időszakban, ezt nem veszélyként, hanem inkább az eddigi munka - hogy mondjam - pozitív elfogadásaként értékelem. Tehát azt látom, hogy az adóhatóság képes magas színvonalon ellátni azokat a feladatokat, amelyeket rá bíznak, és ennek lett a következménye az, hogy egyébként most már Magyarországnak gyakorlatilag generális végrehajtó szerve lett az adóhatóság, akik sokkal hatékonyabban és sokkal modernebb eszközökkel tudják a végrehajtásokat megvalósítani. Egyben tudják egyébként azt a támogató, szolgáltató szemléletet is érvényesíteni, ami a NAV-ra egyébként jellemző. Itt visszautalnék Varju képviselő úrra, hogy igen, nagyon fontos az, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a NAV ne a furkósbotot, hanem esetleg a segítő kezet is tudja nyújtani. A NAV-nál az elmúlt időszakban megvalósuló intézkedések, azt gondolom, egyértelműen ezt támasztják alá, hogy a NAV most már partner az adózásban, és ha kell, vasszigorral, de az adókövető többségnek viszont támogató kezet nyújtva próbál meg az adózásban segíteni, és az önkéntes jogkövetést próbáljuk meg támogatni felszólító levelekkel, önrevízióra való felhívással. Azt gondolom, nagyon előremutató változásokon van túl az adóhatóság. Szintén Csárdi képviselő úr felvetette, hogy a gazdaságfehéredési bizottság milyen témákkal foglalkozzon. A bérek kifehérítését említette. Ismételten csak azt tudom mondani, hogy köszönjük ezeket a javaslatokat. Azt gondolom, én személyesen is fogom tudni javasolni a majd felálló bizottságnak, hogy ezeket a témákat vegye napirendre, hiszen egyébként egyetértünk abban, hogy ezek kifejezetten fontos témák. A gazdaságfehéredésben vannak még bőven tartalékok. Itt hadd utaljak arra a számra, amit Z. Kárpát képviselő úr is jelzett, hogy azzal szoktunk jönni, hogy a 21 százalékos áfarés 7 százalékra csökkent. Ez nem egy kormány által számított módszertan, ez az Európai Bizottság módszertana, tehát egy bizottsági módszertan jelzi azt, hogy a magyar áfarés uniós szinten, majdnem azt mondom, hogy példaértékű, tehát jobbak vagyunk, mint a németek, dánok. Azt gondolom, hogy ezen a területen nagyon sokat tettünk, és ehhez hasonló eredményeket kell elérnünk a munkaviszony terén is, a zsebbe fizetés, feketefoglalkoztatás terén is. Azt gondolom, hogy a bizottság ezeket fogja napirendjére tűzni. Végezetül Z. Kárpát képviselő úr felvetette azt, hogy folyamatosan szűkítjük a lehetőséget, szintén picit visszacsatolva a katára. Itt hadd emlékeztessek arra, hogy a kata bevezetése óta megemelésre került az értékhatár. Korábban 6 millió forint volt, ami 12 millió forintra emelkedett. Az alanyi áfamentességi értékhatár pedig, ami egyébként nagyon szoros összefüggésben a katával, 8, majd 12 millió forintra emelkedett. Tehát az értékhatár folyamatosan nő, a katába való belépési lehetőségek egyre tágulnak. Most láttuk, utaltam rá, az elmúlt másfél éves elemzések alapján a katába belépők már több mint egyharmada munkaviszonyból érkezett. Tehát most már olyan nagy az elszívó hatása a katának, úgy látjuk, ami már nem a katát cél szerint használóknak a tömegét növeli, hanem azoknak a tömegét, akik munkaviszonyból jönnek át. Ezért kellett, azt gondolom, egy olyan lépést megtenni, ami a kata versenyképességét megtartja, és azokra fókuszál, akik tipikusan egy-két, tehát nagyon kevés helyre számláznak. Azt gondolom, hogy a fodrászt, műkörmöst, taxist, tehát azokat, akikre a kata anno ki volt találva, hogy magánszemélyeknek értékesítenek, ez az intézkedés semmilyen módon nem bántja. Azt gondolom, ez a legfontosabb feladatunk, hogy ez így is tudjon maradni. Még egy pontra reagálnék Z. Kárpát képviselő úr felszólalásából, a nyugdíjproblémára. Valóban mi is nagyon sokszor hangsúlyoztuk, hogy a kata versenyképes szintje egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíj szempontjából nem tud olyan nagyvonalú lenni, mint egyébként más rendszerek. Pont ezért van a katában egy 75 ezres választható opció, amely egy jóval nagyvonalúbb ellátási alapot garantál és generál. Ebben az volt az érdekes, hogy a 75 ezres választás népszerűsége nem érte el azt a szintet,
