Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törv... - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
1265 Először is, egy újabb, jogállást létrehozó törvényjavaslat került a parlament elé, ez már a sokadik ilyen tartalmú jogszabály. Az a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy az elmúlt néhány évben sorra alakulnak át a foglalkoztatottak jogállásai. Látható módon ezeket a változásokat az érintettek feszültségekkel élik meg, sok esetben romlik a munkajogi védelmük, növekszik a kiszolgáltatottságuk, és ezzel párhuzamosan adott esetben illetmény- vagy fizetéscsökkenést is el kell szenvedniük. Itt most hadd hozzam fel a javaslatnak azt a lehetőségét, amely eltérítheti az illetményt 30 százalékkal negatív irányban is, és a javaslat szerinti évi 300 óra túlmunka lehetősége azt jelenti, hogy évente akár több mint másfél hónap túlmunkára is kötelezhető egy-egy munkavállaló, ami nyilván jelentősen ront a munkajogi helyzeten. Az új illetményrendszer a NAV állományába tartozók esetében illetménynövekedést eredményez - ezt is el kell azért mondani, önök nyilván hivatkoztak erre -, ami a munkavállalók jelentős részét kedvezően érinti, ugyanakkor nehezen magyarázható, hogy a jövő évtől megszűnik a nyelvvizsgapótlék a NAV személyi állományát tekintve, hiszen ez a lehetőség mostanáig a szervezet számára is komoly szakmai eredményeket hozott. (14.00) A törvényjavaslat számtalan helyen vagy a Kit.-tel, vagy a Hszt.-vel azonos tartalommal szabályozza az új jogviszonyokat. Ebből adódóan felmerül a kérdés, hogy miért volt szükség erre az új jogállási törvényre, ha az előbb említett két jogszabály részbeni módosításával is el lehetett volna érni ugyanezeket a joghatásokat. Az a tény sem fogadható el, hogy a munkáltatói intézkedést követően lesznek olyan alkalmazottak, akik alacsonyabb besorolású munkakörbe vagy alacsonyabb mértékű munkaköri pótlékra jogosító munkakörbe kerülnek majd kinevezésre. Ennek az a következménye, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén a kormányzat csökkenti foglalkoztatottjai egy részének az illetményét. A jelen törvény 2021. január 1-jén lép hatályba a jelen állás szerint, ebből adódóan az sem egyértelmű, hogy az elfogadás és a hatálybalépés között fennálló kevesebb mint két hónap elégséges felkészülési időt hagy-e a státuszváltozás zökkenőmentes lebonyolítására. Ugyanis a kormány részére 13 pontos, míg a területért felelős miniszter részére 15 pontos felsorolás részletezi, hogy mit kell külön rendeletben megállapítania annak érdekében, hogy az elfogadott jogszabály ténylegesen működőképessé tudjon válni. Tehát nyilván az is egy kérdés, hogy ezek a rendeletek mikor lesznek megismerhetők. Erre való tekintettel ebben a pillanatban azt tudom mondani, hogy jelen állapotában a jogszabály kapcsán a frakciónk tartózkodni tud, de nagyon remélem, hogy részben most államtitkár úr által, részben adott esetben az országgyűlési tárgyalás későbbi szakaszában el tudjuk oszlatni a kételyeink jelentős részét vagy egészét. Mindezeket jobbító szándékkal, illetve az érintett magyar munkavállalók érdekében mondtuk el. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Egy nagy horderejű döntés előtt áll a parlament, amikor ezt a törvényt el fogja fogadni, mint ahogy korábban említették is, hiszen egy olyan apparátus besorolása, helyzete változik meg jelentősen, amelynek feladata, hogy a költségvetési bevételek több mint 90 százalékát beszedje. Én azt gondolom, hogy ez egy óriási felelősség és egyben egy óriási feladat is. Bármilyen módon is, de gyakorlatilag Magyarország számára a közös költségeinket biztosító adóbeszedéssel, én azt hiszem, hogy mindenképpen egy nagyon komoly gárda foglalkozik. Az egy másik kérdés, hogy milyen az az adórendszer és milyen a törvényi háttere a beszedés jogosultságának, amelyet sok tekintetben vitatunk. Én azt gondolom, hogy egy nagyon fontos közösségről és szervezetről kell beszélni. Ha jól emlékszem, több mint 20 ezer emberről beszélünk ebben a felállásban, éppen ezért nagyon jelentős az ő feladatuk körülményeit leíró törvényi szabályozás. Különösen azért, mert az elmúlt évek alatt azt lehetett látni és tapasztalni, hogy nagyon magas a
