Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapról - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1219 rendszeresen bővülő kapcsolatokat ápolnak nemzetközi szervezetekkel és külföldi ombudsmanokkal egyaránt. Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy az alapvető jogok biztosának 2019. évi beszámolóját fogadják el, és támogassák az Igazságügyi bizottság erre vonatkozó határozati javaslatát. A Fidesz-frakció támogatja annak elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.00) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr, aki felszólalását a helyén mondja el. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa! Tisztelt Helyettesek! Az ombudsman, mint mindannyian tudjuk, egy svéd kifejezés. Svédországból érkezett maga az ötlet is, és elég régi ahhoz képest, hogy ez Magyarországon mikor is került bevezetésre. Svédországban ezt már 1713-ban kitalálta XII. Károly svéd király, 1809-ben pedig már a svéd alkotmányba is beépítették, mert bizonyos szempontból ők már fontosnak érezték az állampolgárok jogainak a védelmét. Az eredeti tervekben ez bizonyos esetekben egy kicsit másként szerepelt, a király jobban rajta akarta tartani kezét a jogérvényesítésen az országában, ezért is jött létre. Európában nem honosodott meg túl hamar, hiszen az Európai Unióba is csak az 1991-es maastrichti szerződés hozta be, egészítette ki a római szerződést, és hozta létre az európai ombudsmani intézményt. S Magyarországon sem lehetett szó arról a szocializmus idején, hogy védjék az állampolgári jogokat, és egészen a rendszerváltásig nem jöhetett létre ez az intézmény. Viszont nagyon fontos, hogy a rendszerváltás után rögtön téma lett, és az alaptörvénybe, illetve az akkori alkotmányba a módosítások során belekerült, és 1995-re gyakorlatilag már működött is ez az intézmény. Ezt egyébként az Országgyűlés 1993-ban építette be az alkotmányba, és azóta működik. Jelenleg az Alaptörvény 30. cikke szabályozza. Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. A tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, kivizsgáltatja, és orvoslásának érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Már érte itt a jogalkotót olyanfajta kritika, hogy a visszásságok miért nincsenek megfogalmazva, és miért nem jelenik meg konkrétan törvényben szabályozva, hogy mik is azok a visszásságok, amiket ki kellene vizsgálni. Ez azonban nyilván jogalkotói probléma, nem pedig az alapvető jogok biztosának a problémája. Azt is látjuk, hogy nagyon sok dolog van, amivel foglalkoznia kell az alapvető jogok biztosának. Elsősorban azok számára szükséges a segítség, akik önállóan nem képesek vagy nehezen képesek az igényeiket érvényesíteni, így elsősorban a gyermekek jogainak védelme, a gyermekek átadásával kapcsolatos végrehajtási ügyek, a gyermekotthonok intézményeinek vizsgálata, a gyermekbántalmazásokkal szembeni lehetőségek, a gyermekek jogai az oktatásban. A másik ilyen nagy csoport a fogyatékossággal élők, aztán a hajléktalanok problémái, az idősek jogainak védelme, a betegek jogainak védelme, a Magyarországon élő kisebbségek jogainak a védelme, valamint nagyon fontos a környezetvédelem és a jövő nemzedékének a védelme. Ezenkívül jogalkotási javaslatokat is tehet az ombudsman Magyarországon. Kozma Ákos úr már utalt arra, hogy ezzel sajnos az a probléma, hogy nagyon rövidek a véleményezési határidők, és így gyakorlatilag nincs mindig lehetőség arra, hogy alaposan, megfelelő szakmai felkészültséggel támasszák alá azokat a javaslatokat, amiket esetleg tudnának tenni. Éppen ezért tartják fenn azt a jogot, hogy a későbbiek során hozzászóljanak vagy új javaslatokat tegyenek ehhez a törvényjavaslathoz. Egyébként úgy látom, hogy ez általános. Ezt most nem a kormány kritikájaként kívánom felróni, hiszen az ezt megelőző kormányok is általában hasonló módon rövid határidővel adták az ilyen lehetőséget a szakmai fórumoknak. Ez nemcsak az alapvető jogok biztosának az esetén van így, hanem ugyanígy van a bíróságok, az ügyészségek esetén és más szakmai szervezeteknél is.
