Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 4. szerda - 162. szám - Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapról - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1220 Amikor véleményezési lehetőség van, véleményezési határidő van, akkor általában nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Annak nagyon örülök, hogy a javaslatban szerepelnek azok az önálló gondolatok is, amelyek megfogalmazásra kerültek az elmúlt években az alapvető jogok biztosától, amelyekben javaslatot tettek az Országgyűlésnek a jogalkotásra. Ezekből szeretnék kiemelni néhányat. Még 2016-ban az EMMI-hez érkezett javaslat volt, hogy jogszabályban meg kellene határozni a minimális kórházi élettér nagyságát. Ezt nagyon fontos témának tartom, és nagyon örülök, hogy bevette biztos úr is a jelenlegi jelentésébe, mint aktuális problémát. Azzal viszont nagyon nem értek egyet, hogy a miniszter úr nem értett egyet azzal, hogy ezzel foglalkozni kellene, és be kellene venni ezt a jogalkotási programba. Ebben az évben folyamatosan téma a parlamentben a börtönbiznisz kérdése, ahol a fogvatartottak elhelyezési körülményeit vizsgáljuk, ami nyilván ombudsmani feladat is egyben. Ott szükségesnek tartja a kormány azt, hogy határozzuk meg, mekkora élettérre van szüksége egy elítéltnek, hogy milyen körülményeket kell teremteni egy elítéltnek, azt viszont az ágazati miniszter nem tartja fontosnak, hogy milyenek legyenek az egészségügyben az elhelyezési körülmények, és hogy legyen minimális élettér a kórházban. Én azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos, még akkor is, ha bizonyos rendkívüli helyzetek előfordulhatnak; például a mostani is az. Amikor nagyon súlyos a probléma, akkor ettől nyilván el lehet tekinteni, hiszen mindennél fontosabb a betegellátás biztosítása. De én azt gondolom, hogy ezen a területen nagyon fontos lenne a jogalkotás, és a Jobbik-frakció mindenképpen partner is lenne a jövőben abban, hogy ezt határozzuk meg. Szintén nagyon fontos dolog, amit én is folyamatosan érzékelek problémaként, a végrehajtói letiltás problematikája. Mint ahogy megállapításra is került, a végrehajtási eljárás során a törvényben meghatározott egyes szociális ellátások összege ugyan mentes a végrehajtási letiltás alól, de a bírósági végrehajtó munkája alapján ezek mégis inkasszó alá kerülnek, s ezek bizony letiltásra, elvételre is kerülnek. Magam is éppen most találkoztam egy ilyen problémával, melynek utána is jártam a végrehajtónál is. A végrehajtók azt mondták, nekik törvényi kötelezettségük az, hogy amennyiben például a családi pótlék a végrehajtás alá vont személy bankszámlájára megérkezik, ők abban a pillanatban kötelesek ezt inkasszóval levenni, akkor is, ha ezzel a gyermekek tartása súlyos veszélybe kerül. Ez a végrehajtót a jogszabályok alapján nem érinti. Sőt, még azt is elmondták, hogy amikor emberi okokból visszautalták ezt az összeget, akkor fegyelmi eljárást helyeztek ellenük kilátásba, hogyha ezt a jövőben nem fogják levonni. Azt gondolom, ez megint egy olyan feladat, amire nagyon örülök, hogy fel lett hívva az Országgyűlés figyelme. Azt gondolom, a mi feladatunk az, hogy megteremtsük annak a jogszabályi lehetőségét, hogy ilyenek a jövőben ne fordulhassanak elő, és a végrehajtói letiltás alól mentes szociális ellátásokat vegyük ki a végrehajtás alól, hogy valóban tudjanak érvényesülni azok a célok, amiért ezeket a szociális ellátási összegeket megállapították. Bándi Gyula úrnak még 2016-ban volt egy olyan javaslata, ami még mindig nem teljesült, ez pedig a lignittel kapcsolatos. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy az alacsony fűtőértékű és súlyosan légszennyező lignitet mielőbb ki kellene vonni a lakossági tüzelők köréből. S javaslatot is tesz arra Bándi Gyula úr, hogy tűzifával kellene helyettesíteni, hiszen annak a fűtőértéke is sokkal jobb, a környezetkárosító hatása pedig sokkal kisebb. Mi teljes mértékben, száz százalékban egyetértünk azzal, hogy ez is egy fontos lépés lenne a környezetünk kímélete szempontjából. Még egy dolgot kiemelnék a felsőoktatási hallgatók hiteltartozásával kapcsolatosan. 2018-ban született arra vonatkozóan javaslat az alapvető jogok biztosától, hogy amikor egy hallgató hitelt vesz fel, akkor a visszafizetési kötelezettség alól az anya gyermekvállalás esetén mentesül. Itt szóvá tették azt, hogy ez miért csak az édesanyára terjed ki, hiszen amikor egy házaspár gyereket vállal, akkor nagyon sok esetben éppen az anyának nincs ilyen jellegű hiteltartozása, míg az apának van. (10.10) Ebben az esetben ezt a hiteltartozást nem tudják leírni, míg ha az anyának lenne, akkor bizony ezt le lehetne írni. Ez a közös családi költségvetésből megy, tehát ilyen szempontból teljesen mindegy lenne. Valóban, ez is egy olyan jó szakmai felvetés, amit érdemes lenne megfontolni és megfogadni. Hiszen mi itt a cél? Az, hogy a fiatalok mielőbb gyermeket tudjanak vállalni, a gyermeknevelésüket az állam mindenben segítse, és itt bizony nem lehetne különbséget tenni nő és férfi között, egy anya és egy apa között, hiszen mindannyian hasonlóan vállalnak részt a gyermekeknek a felneveléséből.