Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapról - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója:
1210 elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig Soron következik az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az alapvető jogok biztosa által benyújtott beszámoló B/8769. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/11093. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Kozma Ákos úrnak, az alapvető jogok biztosának, a beszámoló előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Kozma Ákos úr, az alapvető jogok biztosa a helyéről fogja elmondani a beszámolóját. Parancsoljon, öné a szó. DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy a plenáris ülés keretében is szóbeli kiegészítést fűzhetek az alapvető jogok biztosa és helyettesei 2019. évről szóló beszámolójához. Tekintettel azonban arra, hogy a szóbeli kiegészítéseimet már korábban az Igazságügyi bizottság és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt is megfogalmazhattam, engedjék meg, hogy ez alkalommal csak néhány gondolatot fűzzek az írásbeli beszámolónkhoz. Elsőként, tekintettel arra, hogy az önök előtt fekvő beszámoló a 2019. esztendőről szól, engedjék meg, hogy innen mondjak köszönetet hivatali elődömnek, dr. Székely László biztos úrnak, hiszen ez a beszámoló háromnegyed részben az ő munkájának a bemutatása. Szintén szeretném megköszönni dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszony és dr. Bándi Gyula biztoshelyettes úr lelkiismeretes munkáját is, akiknek a 2019-es tevékenységét szintén ez a beszámoló tartalmazza. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolónk az őszinteség jegyében készült. Tartalmazza a jót is, és tartalmazza a rosszat is, bemutatja az általunk elért eredményeket, ugyanakkor felhívja a figyelmet azon problémákra is, ahol a jövőben még csiszolnunk kell akár az állami, akár a közszolgáltatói működés egyes elemein. (9.10) Vizsgálataink, helyszíni ellenőrzéseink, majd ezekről készült jelentéseink, megállapításaink fókuszában minden esetben a három legfontosabb elem: az ember, az ember és az ember. Tisztelt Országgyűlés! A 2019. esztendő az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalában a változások éve volt. Új biztost választott az Országgyűlés, új székhelyre költözött a hivatal, a hivatalban dolgozók pedig új jogállásba kerültek, és új illetményre lettek jogosultak. Ezen bevezető gondolatok után engedjék meg, hogy a beszámoló szakmai megállapításai közül is - természetesen a teljesség igénye nélkül - néhányat megemlítsek. Az alapvető jogok biztosa, tekintettel alkotmányos funkciójára és törvényi hatáskörére, kifejezett kodifikációs munkában csak kivételesen vesz részt. Jogalkotási javaslatok megfogalmazásával, valamint jogszabálytervezetek alapjogi szempontú véleményezésével azonban érdemben tudja befolyásolni a jogszabályok előkészítését. 2019-ben az alapvető jogok biztosát 108 jogszabálytervezet véleményezésére kérték fel. Ez a szám azonban 30 százalékkal kevesebb, mint a 2018-ban számunkra véleményezésre megküldött jogszabályok száma; 2018-ban 154 ilyen jogszabályt véleményeztünk. Ennek a csökkenésnek nyilván sok oka van. Ebben közrehatott azonban az is, hogy bár a minisztériumok számos előterjesztést megküldtek az alapvető jogok biztosának, 2019-ben sem tettek maradéktalanul eleget a jogszabályvéleményeztetési kötelezettségüknek. A jogszabálytervezetek több mint harmada a belügyi tárcától, közel egynegyede az Emberi Erőforrások Minisztériumától érkezett, egyes minisztériumok azonban előterjesztéseikről egyetlen alkalommal sem kérték az alapvető jogok biztosának a véleményét. Az előterjesztéseket a korábbi évekhez hasonlóan sajnos jellemzően szűk határidővel küldték meg véleményezésre. A rövid véleményezési határidő pedig megnehezíti a biztos érdemi
