Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapról - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója:
1211 véleményalkotását az előterjesztésekről. Az ombudsman ezért, a véleményezés során kifejtett álláspontjától függetlenül, minden esetben fenntartotta magának azt a jogot, hogy utólag is kezdeményezheti a már kihirdetett jogszabály módosítását. 2019-ben az alapvető jogok biztosa összesen 57 darab jelentést adott ki, amelyek közül 19 esetben kezdeményezte valamely jogszabály módosítását vagy általánosságban a jogi környezet áttekintését. Ezek a jogalkotási javaslatok a legkülönbözőbb tárgyköröket érintették, családtámogatási, gyermekjogi, végrehajtási ügyek, nemzeti megelőző mechanizmus keretében kiadott jelentések, kisajátítással, erdőgazdálkodással kapcsolatos ügyek. Az alapvető jogok biztosának ez a sokszínű jogszabály-véleményezési, jogalkotási javaslattételi lehetősége mind-mind azt támasztja alá, hogy az egykori, még külön biztosi feladatköröket is integráló alapjogi biztosi intézmény hatékonyan látja el az egyes alkotmányos jogok védelmét hazánkban. Tisztelt Országgyűlés! Az alapvető jogok biztosa hatáskörét 2019. december 10-én kibővítette az Országgyűlés egy törvény megalkotásával; ekkor elfogadta azt a jogszabályt, amely alapján 2020. február 27-étől a Független Rendészeti Panasztestület megszűnt, és feladatkörét az alapvető jogok biztosa vette át. Tekintettel arra, hogy az új hatáskör átvétele nem a jelen beszámolási időszakban történt, emiatt az erről szóló részletes jelentést nyilván a következő esztendőben szeretném majd elmondani. Azonban itt is jelezzük, hogy a jogalkotó az alapvető jogok biztosa és a Független Rendészeti Panasztestület alapjogvédelmi tevékenységében jelentkező párhuzamosságok megszüntetésével, a panasz benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbításával, az intézkedési jogok szélesítésével hatékonyabbá, valamint a panaszosok számára átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tette a rendőrségi panaszok vizsgálatát. A rendőrségi panaszok vizsgálatakor megkövetelt személyi és szervezeti függetlenség garanciális elemei, amelyek fennálltak a Független Rendészeti Panasztestület esetében is, az Országgyűlés ellenőrző szerveként működő alapvető jogok biztosa személyében is természetes módon fennállnak. A panasz benyújtásának törvényi határideje meghosszabbodott 30 napról egy esztendőre, és a törvény által biztosított, hogy az alapvető jogok biztosa a jelentésének megküldését követően hozott rendőrségi határozat felülvizsgálata iránti perben beavatkozóként részt vehet, és így megállapításait, alapjogi érvelését közvetlenül tudja ismertetni az eljáró bírósággal. Az alapvető jogok biztosa az egyéni panasz orvoslását célzó javaslatán túlmenően a törvény által felhatalmazást kapott arra is, hogy javaslatot tehet az országos rendőr-főkapitánynak, illetve a főigazgatóknak utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy említettem, ebben a témakörben részletes jelentést majd a következő évről szóló tevékenységünk kapcsán szeretnék tenni. Annyit azonban ennek a témakörnek a lezárásaként szeretnék elmondani, hogy a feladatkör átvétele eredményesen és a törvényi határidőn belül megtörtént. Az alapvető jogok biztosa kvázi gyermekjogi ombudsmanként is eljár Magyarországon, így vizsgálatai, jelentései és más nyilvános megszólalásai, közleményei együttesen rajzolják meg a gyermekjogi fókuszt. 2019-ben az alapvető jogok biztosa tizenhat gyermekjogi tárgyú jelentést hozott, amely az összes jelentésnek közel egyharmada. A témakörök a legszerteágazóbbak, a gyámhatóságok eljárásától a gyámhatósági ügyek elhúzódásán keresztül oktatási ügyek, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének tartós elmaradása, otthongondozási díj, és még sok egyéb, gyermekek életét, létét érintő témával foglalkozott a hivatal. 2019-ben számos helyszíni, gyermeki jogokat érintő vizsgálatot is tartottunk Tornanádaskától Zalaegerszegen át egészen Budapestig. Kiemelten fontos továbbá a gyermekközpontú szemléletmód az egészségügy tágan vett rendszerében is. Ennek nyomán 2019-ben átfogóan vizsgáltuk az édesanya és az újszülött együttes elhelyezésének gyakorlatát a magyar kórházakban, illetve vizsgáltuk a koraszülött-intenzív osztályok megfelelően gyermek- és szülőbarát működésének feltételeit. Foglalkoztunk a tartósan kórházban gyógykezelt gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének jelenlegi problémáival is. Végül engedjék meg, hogy e témakörben felhívjam a figyelmüket arra, hogy a gyermekek jogainak védelme terén végzett jogvédelmi munkánk kapcsán az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága az év elején, 2019 elején közzétett záró észrevételei között elismerően szólt a magyar ombudsman tevékenységéről. Most engedjék meg, hogy néhány szót a közérdekűbejelentő-védelmi rendszerről szóljak. A közérdekű bejelentők jogainak védelme hazánkban két pilléren nyugszik. Az egyik a hivatalunk által üzemeltetett közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer,
