Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1184 a versenyt, ha kutatási hálózatunk nem elavult pénztemető, hanem versenyképes, innovációs szemléletű, amely a munkaerőpiaccal és a legújabb innovációs trendekkel összhangban van; gyorsan és hatékonyan tud reagálni a kihívásokra. Magyarország kutatás-fejlesztési teljesítményének erősítését az ELKH teljesítményének fokozásával lehet a leghatékonyabban elérni, ezért az ELKH feladata és célkitűzése is, hogy saját kutatóhálózatának teljesítményét mind a hagyományos, mind az új szempontokat is figyelembe vevő kiválósági mutatók tekintetében jelentősen megnövelje. Ezt a célkitűzést a nemzeti kereszténydemokrata kormány jelentős mértékben támogatja anyagilag is. A kormány döntésének következtében 2021-től beépülő jelleggel 22 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre az ELKH kutatóhely-hálózatának működtetésére és fejlesztésére. Ezzel több mint duplájára növekszik a kutatási hálózat éves költségvetése, amelynek jelentős része kutatói béremelésre fordítható. Ez soha nem látott mértékű támogatást jelent a magyarországi kutatás-fejlesztés történetében. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elsődleges célja, hogy javaslatot tegyen a költségvetésiforrásbővítés kapcsán a kutatási hálózatban foglalkoztatottak, lényegében a kutatók versenyképes bérrendezését is lehetővé tevő jogállásváltozásra. A cél, hogy a sikeres nemzetközi, nyugat-európai mintákat is alapul véve versenyképes, a hatékonyságot és az egyéni motivációt is növelő, a kutatók számára a korábbiaknál kedvezőbb feltételek és bérek valósuljanak meg. A bérrendezés az európai kutatói, valamint a hazai ipari bérekhez történő lépcsőzetes felzárkóztatás céljait szolgálja. A bérrendezésre egyrészt azért van szükség, hogy ösztönözze ezt a kutatás-fejlesztési teljesítményt, másrészt hogy támogassa a tehetséges kutatók megtartását, a kutatói utánpótlás biztosítását, illetve a kutatói pályát vonzóvá tegye a tehetséges fiatalok számára. Ezen célkitűzések elérése érdekében szükség van egy rugalmas, a teljesítményt és a tehetséget is díjazó bérezésre. (19.10) A jogállásváltozás várhatóan az adminisztrációs terhek jelentős csökkenésével is jár. A kutatói életpálya versenyképességének növelése és a bérek vásárlóerejének megőrzése érdekében további folyamatos béremelésre van szükség. Amikor itt az Országgyűlésben vitatkoztunk az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat felállításáról, akkor pontosan ezt mondtuk mi, kormánypárti képviselők, hogy ez egy nagy lépés, nagy felelősség, és fontos, hogy ez azzal járjon, hogy ezek a többletforrások aztán rendelkezésre álljanak, és ez a versenyképes béremelés, lépcsőzetes bérrendezés megvalósuljon. Itt van előttünk a törvényjavaslat. A Fidesz-KDNP-kormány elkötelezett a hazai tudományfinanszírozás és kutatás-fejlesztés versenyképes támogatása mellett. Már 2018-ban több mint kétszer annyit költöttünk kutatásfejlesztésre, mint az utolsó baloldali kormány 2010-ben. A 2020-as költségvetésben mindösszesen 43 milliárd forinttal több jut kutatás-fejlesztésre és innovációra. Ezenkívül a kormány további többletforrást is biztosít az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat számára. Ez a 2020-as évben 11 milliárd forint, 2021-től kezdődően pedig beépülő jelleggel 22 milliárd forint központi költségvetési többletforrást jelent, így biztosított, hogy az ELKH 2022-ben és az azt követő években sem járhat soha rosszabbul. Mindezen felül az intézmények infrastrukturális fejlesztéséhez a kormány további forrásokat is biztosít. Az Agrártudományi Kutatóközpont új martonvásári kutatási tömbje megvalósítása érdekében 12 milliárd forintot, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új kutatóháza megvalósítása érdekében 8,2 milliárd forintot, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont új kutatóparkjának létrehozása érdekében 6,3 milliárd forintot, valamint a Wigner Fizikai Kutatóközpont rekonstrukciója és fejlesztése érdekében 10 milliárd forintot biztosít. Ezek az infrastrukturális beruházások összesen tehát 36,5 milliárd forint plusz infrastrukturális fejlesztési forrásokat biztosítanak. Ilyen mértékű támogatás a tudományos és kutatás-fejlesztési szektornak még egyik korábbi ciklusban sem tudott megvalósulni, éppen ezért a béremelés és a fejlesztések érdekében a KDNP-frakció támogatja a javaslatot. Köszönöm a lehetőséget. ELNÖK:
