Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁNYI TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1181 érvényesülnek ma Európában, az egyes országok milyen megoldásokat választanak tudományos teljesítményük növelésére. Anélkül, hogy részletesen belemennék az egyes országokba, engedjék meg, hogy rövid összefoglalót, összegzést tegyek. Európában egyre inkább mindenhol a határozott idejű kutatói szerződéseket preferálják. Ennek oka, hogy a kutatói kiválóság kiválasztása szempontjából a leghatékonyabbak a verseny, a folyamatos pályázás és a kutatói mobilitás, és ezzel szemben a közalkalmazotti lét a kutatói utánpótlás ellen ható hatásokat gyakorol. Európa számos országában a kutatóhelyeken csak egy igen szűk tudományos elit már befutott kutatói körében, tudományos műhelyek, iskolák teremtése érdekében preferálják a határozott időtartamra szóló kinevezést. E kutatóhelyek stratégiájának homlokterében a kiemelkedő K+F projektek és az ehhez szükséges magas színvonalú infrastruktúra biztosítása áll. A mai modern rendszerekben a jelentős, kiemelkedő kutatási jövedelmek ezekben a nagy K+F projektekben való részvétel formájában realizálódnak, és kevésbé a fix kutatói javadalmazásból erednek. Az Egyesült Királyságban az állami kutatóintézetekben ma egy vegyes rendszer van. A trend az - immár két évtizede ez a trend folytatódik vagy zajlik -, hogy folyamatosan csökken a közalkalmazottak száma, és az újonnan felvett kutatókat már nem közalkalmazotti szerződéssel alkalmazzák, hanem gyakorlatilag a munka törvénykönyve szerint. Ezzel párhuzamosan pedig csökkentik is az állami fenntartású kutatóintézetek számát. Ausztriában a kutatói foglalkoztatás nem közalkalmazotti jogviszony. Németországban is ehhez hasonló a rendszerszintű szabályozás, határozatlan idejű szerződés alapján alkalmazzák a kutatókat, jellemzően abban az esetben, ha azok vezető pozíciókat töltenek be. Alapvetően a kutatók többségét projektekre veszik fel. Lengyelországban az egyetemi szféra oktatóit, kutatóit, az állami kutatóintézetek kutatóit egyaránt a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják, nem közalkalmazottak. Hollandia ebben az évben, tehát a 2020. évben változtatta meg a szabályozást, és a korábbi közalkalmazotti jogállás ez évtől már nem érvényes a kutatókra, áttértek ott is a munka törvénykönyvére. Jelenleg Magyarországon is a kutatókat többféle jogállás alapján foglalkoztatjuk. Az állami kutatóintézeteknél jelenleg a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény, a felsőoktatási kutatóhelyeken a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény és a munka törvénykönyve egyaránt előfordul, a vállalati szektorban pedig értelemszerűen a munka törvénykönyve. A kutatási hálózat teljesítményének növelését a kormány a törvényjavaslatban szereplő egyéni motiváció eszközei mellett a kutatóhálózat költségvetési forrásainak jelentős bővítésével is igyekszik előmozdítani. Erről államtitkár úr már szólt, úgyhogy ezt nem ismételném meg. Ez részben jelent egy beépülő 22 milliárdos többletet, illetve infrastrukturális fejlesztési forrásokat. Csak megjegyzem, hogy összességében a különböző kutatóközpontok fejlesztésére vonatkozó tételek 36,5 milliárd forintot tesznek ki, tehát egyáltalán nem kis tételről van szó a már említett 22 milliárdon kívül. Egyúttal a törvény szól a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsra vonatkozó szabályozás egyszerűsítéséről, valóban az összetételre vonatkozóan, a titkárság feladatkörére vonatkozóan és az irányító testületre vonatkozóan is tartalmaz néhány kitételt, de alapvetően - ahogy ezt államtitkár úr hangsúlyozta - a gerincét, súlyát, súlypontját ennek a törvényjavaslatnak a kutatóhelyeken foglalkoztatottak jogállására vonatkozó változtatás teszi ki. Azt gondolom, a törvényjavaslat annak a célnak, amely megfogalmazódik benne, hogy hogyan lehet a magyar kutatói és tudományos teljesítményeket erősíteni, ezeket hogyan lehet még jobban becsatornázni a gazdaság vérkeringésébe, egyértelműen megfelel, igazodik azokhoz a nemzetközi trendekhez, amelyeket látunk Európa más országaiban, olyan országokban, amelyek eddig is az innováció és a tudományos kutatás terén élen jártak. Úgyhogy e tekintetben nem valami egyedi megoldást alkalmaz Magyarország, hanem ezeket a példákat szem előtt tartva, ezeket az ismereteket megpróbálja helyi, hazai viszonyokra adoptálni, alkalmazni. Bízunk benne, hogy sikeres lesz. Kívánom, hogy ez így történjen, és kérem szépen, hogy a parlament majd támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Csányi Tamás képviselő úr, ő következhet. Parancsoljon! CSÁNYI TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
