Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 3. kedd - 161. szám - A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP):

1140 magyarázatot fűzni, ez úgy helyes, ahogy van. Ugyanakkor azt gondolom, hogy én sem tudok elmenni szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy 2020 a járvány éve. (15.30) Gyakorlatilag ebben az évben a járvány és annak minden hatása, a gazdasági hatások is, a mindennapjaink részévé váltak. Több szektorban szinte napok, hetek alatt mentek tönkre vállalkozások, ennek következtében már akkor, amikor elkezdődött a járvány, sokan vesztették el az állásukat. Az LMP már ekkor jelezte, hogy ha a kormány nem tesz azonnali és átfogó, minden szektorra kiterjedő és radikális lépéseket, még többen fogják elveszíteni az állásukat. Már akkor követeltük, hogy a kormány kiemelten támogassa a multikkal szemben a magyar kkv-kat pénzinjekcióval, könnyített hitelekkel, járulékcsökkentéssel, kértük többek között a bértámogatás bevezetését, javasoltuk a távolléti díj fizetését azoknak a dolgozóknak, akiknek otthon kell maradniuk a gyerekükkel, és végül, de nem utolsósorban a kegyetlenül rövid ideig folyósított álláskeresési járadék összegének növelését és folyósításának meghosszabbítását. A kormány azonban nagyon sokáig késlekedett a megfelelő lépések meghozatalával, annak ellenére késlekedtek, hogy Gulyás Gergely már márciusban azt mondta, hogy százezres munkanélküliségre számítanak, a kérdés csak az, hogy hány százezresre. Ennek fényében végképp érthetetlen, hogy miközben a kormány több száz, esetenként több ezer milliárd forintot szór el felesleges beruházásokra, ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal, Paks II., a Liget-projekt vagy a MotoGP-pálya építése, közben csak nagy nehezen jut forrás valódi gazdaságvédelemre. Így a kormány által az ország történetének legnagyobb válságkezelési programja valójában megkésett, túlbonyolított és kevés volt. A kormány tehát vagy nem akart érdemben segíteni a magyar munkavállalókon, vagy alaposan elszámolta magát. Ezt mutatja, hogy április végén Orbán Viktor a parlamentben bevallotta, hogy munkavédelem terén nincs B-terve, a munkanélküli-támogatás három hónapos idejét nem hosszabbítja meg, összegét nem növeli, mivel legkésőbb a támogatás idejének lejártakor mindenki talál munkát magának. De ha mégsem, majd kap az államtól. Ugye, ez hangzott el a parlamentben. Azt gondolom, az idő tökéletesen igazolta, hogy ez az állítás nem állja ki az igazság próbáját. A kormány kijelentései alapján tízezer-milliárd forint áll rendelkezésre a járvány és a válság leküzdésére. A kormány 2800 milliárd forintot már fel is használt a megfelelő forrásokból, ám, igen pazarlóan, százmilliárdok mentek el a multik, illetve az autóipar támogatására és a baráti luxusszállodák megsegítésére. Az LMP szerint a forrásokat nem megfelelő módon költötte el a kormány, és ezért összeállítottunk egy válságkezelő csomagot, meghatározva az egyes lépések költségét is. A járvány leküzdésére, a gazdasági és szociális válság enyhítésére legalább 3000 milliárd forintot kell fordítani. Az LMP hat pontban határozta meg, hogy mik a rövid távon elengedhetetlen lépések. 400 milliárd forintból ingyenes tesztelést kell biztosítani mindenkinek, és állami jövedelempótlást kell adni a karanténba kerülőknek, hogy a járvány eluralkodását és az egészségügyi rendszer túlterhelését megelőzzük. Nem működik az állam, ha egy járvány idején a védekezés költségeit a vétlen fertőzöttekkel fizettetik ki. Ahhoz, hogy az állam a karanténba kerülőket megsegíthesse, a tb- és a táppénzszabályok átalakítására lenne szükség, ne kerüljön senki az utcára betegség miatt, ne omoljon össze a családok költségvetése. Azt gondolom, abban talán a kormánypárti képviselőkkel sincs vita közöttünk, hogy a gazdaság alapja a család, a dolgozó ember. Tehát azt gondoljuk és azt képviseltük eddig is, hogy a dolgozó embereket kell megsegíteni egy ilyen válságos helyzetben, és erről sajnos fájóan elfeledkezett a kormány. 200 milliárd forintot kell arra fordítani, hogy az álláskeresési járadékot kilenc hónapra emeljük, és annak összegét is megemeljük. Ez ügyben már törvényjavaslatot is nyújtottunk be, egyébként hozzáteszem, szinte az összes ellenzéki párttal együtt. Százezrek vesztették el a munkájukat, és Orbán Viktor megszegett ígérete ellenére a kormány nem gondoskodott mindenkinek új munkáról. Bérkiegészítési programot kellett volna indítania a kormánynak, ezúttal, mondjuk, teljes körű eléréssel. Ez 300 milliárd forintot igényel. A kormány munkahelyek megőrzéséről beszél, miközben az Európai Unióban egyedüliként megszüntette a munkabér-támogatási programot, ezzel munkahelyek százezreit sodorva veszélybe. Az újraindított bértámogatási rendszerben ne legyen alsó korlát, tehát a teljes bevételüket vesztett vállalkozások munkavállalói is megkaphassák. Ezen túl akkor is kaphassa