Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1132 hangsúlyozása, hogy kerettörvény, ez ebben az esetben számomra bizonyos értelemben azért hordoz egy negatív tartalmat, mert nem ismerjük azt, hogy a valóságban ez hogyan fog megvalósulni. A törvény általános indoklásában rögtön az elején az szerepel, hogy a Covid-19-járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet rávilágított arra, hogy a munkahelyek védelme kiemelt fontosságú, ezért olyan szabályozás szükséges, amely még hatékonyabban tud reagálni a gazdasági környezet és a munkaerőpiac kihívásaira. Ha ehhez az eljárási rendet meghatározó törvényhez azt mondjuk, hogy ez a Covid-19-helyzeten segít, ami kialakult, akkor engedjék meg, hogy én is tágítsam ebbe az irányba a véleményemet ezzel a javaslattal kapcsolatban. Ugyanis mire lett volna szükség? A járvány alatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapon átfolyt már állítólag 1900 milliárd forint. Azt gondolhatnánk, hogy ez mind a válságkezelő intézkedésekre ment el, mert a kormányzat ezt az összeget hangsúlyozza. De több körben is értesülhetünk arról, hogy ezt ide-oda átcsoportosították olyan hétköznapi költségvetési feladatokra, amelyek különböző minisztériumok, állami társaságok dologi kiadásai vagy a kormánynak fontos projektek - Budapest-Belgrád vasútvonal, stadionépítés, vadászkiállítás, űrkutatás - támogatása. Tehát ha a Gazdaságvédelmi Alapból erre fordítottunk, akkor ez azt is jelzi, hogy igen, sokkal többet kellene vagy kellett volna fordítani a megfelelő célú és hatékonyságú költésre. Az lett volna a cél, hogy olyan helyekre menjen a pénz, ami visszapörög a gazdaságba, vagyis lett volna igazi multiplikátorhatása. Nyilván jórészt gazdasági szakemberek ülnek itt, én nem vagyok az, tehát nem nekem kell itt megvilágítani, hogy úgy lehet a gazdaságot válsághelyzetben, recesszióban élénkíteni, amikor az embereknek nincs pénzük, hogy a kormány vagy több pénzt hagy az embereknél, például nem szed be bizonyos adókat, vagy konkrétan ad valamit támogatás formájában. Ha ezt választja, minél jobban pörög az odaadott pénz a gazdaságban, az az egységnyi elköltött állami pénz több egységnyi elköltött pénzt eredményez például a magánszférában, akkor ez elősegíti ennek a jövedelemmegtartó hatását is, és a gazdaság önmagában a kereset révén tud működni. A kormány április elején beszámolt arról, hogy az úgynevezett rövidített munkaidős támogatási program, amit itt több lépcsőben vitattunk és a kormány módosította is részben, nagyjából egymillió dolgozót fog érinteni. Varga Mihály egyik prezentációja szerint 207 325 fő részesült ebben, tehát ez a program sem váltotta be az eredetileg kitűzött célt. Hadd mondjak két példát arra, hogy ez a bizonyos több pénz az embereknél, a fizetőképes kereslet és a gazdaság élénkítése milyen két eszközzel lehetett volna például megvalósítható. Növelni a családi pótlékot, ez illeszkedett volna a kormány családbarát politikájába, és kisegítette volna a leginkább rászoruló, szegényebb családokat is, mert a magyar gyerekek fele a társadalom alsó három jövedelemi tizedében nevelkedik. (14.50) Ha ez a réteg kap támogatást, növelt családi pótlékot, az biztos, hogy nem félreteszi, hanem elkölti, és érvényesül a multiplikátorhatás. Itt hadd tegyek zárójelben egy megjegyzést! A második gyermek után Magyarországon a családi pótlék 13 300 forint. A nagycsaládosok és jól keresők részesülnek főképpen a kormány részéről kiemelt támogatásban. Tehát még egyszer mondom, a második gyermek után, amelynek a vállalása nagyon fontos lenne, a családi pótlék 13 300 forint, ez Lengyelországban 40 ezer forint. A másik terület: minden ellenzéki párt követelte a kormánytól, hogy növelje meg a munkanélkülisegély, vagy ha tetszik, az álláskeresési támogatás idejét, vagyis a foglalkoztatást segítő támogatás hosszát, és három hónap helyett - ami európai szinten is kirívóan a legkisebb időtartam - fél évig vagy kilenc hónapig kaphassanak pénzt az erre jogosultak. Egyébként mindezeknek egy összegző adata az, hogy azt hallottuk Orbán Viktortól, hogy ahány munkahely megszűnik, mi majd annyit fogunk teremteni. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatát idézem: 2019. szeptember, 243 356 nyilvántartott, 2020. szeptember, 323 408, tehát 80 052-vel növekedett ez a szám. Mindezt azért mondtam el, mert az általános indoklás első részében a Covid-19-járványt említették, mintegy azt jelezve, hogy ez a törvény is ezen segíteni fog. Én azt foglaltam össze, hogy a Jobbik
