Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1133 meggyőződése szerint milyen eszközökkel lehetett volna valóban segíteni ebben a helyzetben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszönöm, Balczó Zoltán képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2010-ben a nemzeti kereszténydemokrata kormány egy elszegényített, elképesztő méretű megszorításokkal sújtott, rendkívül kedvezőtlen foglalkoztatási adatokkal rendelkező országot vett át a baloldaltól, ahol több mint egymillió embert kényszerítettek a tisztességes munkából való megélhetés helyett megalázó munkanélküli-segélyre. Az elmúlt évtizedben a Fidesz-KDNP-kormány munkaalapú szemléletet, munkaalapú társadalmat vezetett be, gazdaságpolitikájának középpontjába a munkahelyteremtést állította, és számos jelentős munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedést hozott. Ahogy Orbán Viktor mondta, ha munka van, minden van. Emlékezhetünk rá, hogy 2008-ban Magyarországon 56,4 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, ami abban az időben Európában a legalacsonyabbnak számított. Az elmúlt évben viszont már 71,1 százalékos volt ez az érték, ami meghaladta az Európai Unió átlagát. De fontos megemlíteni a munkanélküliségi rátát is, amely 2008-ban bőven meghaladta az Európai Unió átlagát, hiszen 11 százalék felett volt, míg 2019-ben 3,4 százalék, amely az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi adat az Európai Unióban. Ennek a munkaalapú gazdaságpolitikának az eredményeképpen a tavalyi év végére a rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami már meghaladta a 4,5 millió főt. A foglalkoztatottság bővülése ráadásul az elmúlt években már úgy tudott jelentős mértékben növekedni, hogy a közmunkások és a közszférában dolgozók száma csökkent, ugyanis egyre több ember talált munkát az elsődleges munkaerőpiacon a versenyszférában. Mindemellett az elmúlt évek gazdasági sikereinek köszönhetően már a beruházásösztönzési rendszernek sem csupán azt kellett néznie, hogy az adott új beruházás mennyi új munkahelyet teremt, hanem a munkahelyek hozzáadott értékét, innovációs képességét emelték a középpontba. A koronavírus-járvány következtében kibontakozó gazdasági visszaesés és nehézségek azonban, ahogy világszerte, úgy Magyarországon is kihívások elé állítják a gazdaságot. Ovádi Péter képviselőtársam beszélt arról, hogy milyen eszközökkel kezeli a kormány ezt, és milyen módon mutatkozik meg a különbség a korábbi baloldali válságkezelés és a mostani nemzeti kereszténydemokrata válságkezelés között. Amíg 2008-2009-ben a Gyurcsány-Bajnai-tandem adót emelt, megszorított, a családokat sanyargatta, sok embert tett munkanélkülivé és sodort az utca szélére, addig 2020-ban, a mostani válságban azt látjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormány beruházásokat ösztönöz, családtámogatásokat bővít, visszavezeti a 13. havi nyugdíjat, és különböző eszközökkel, munkahelyvédelmi és munkahelymegtartó támogatásokkal folyamatosan megvédi a magyar munkahelyeket is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy további hatékony segítséget adjon a munkahelyteremtés és a gazdaság fehérítése területén. Ennek érdekében a törvényjavaslat további, foglalkoztatást elősegítő szabályozást és hatékony munkaügyi ellenőrzési rendszer kiépítését is tartalmazza. A törvényjavaslat célja olyan korszerű, hatékony, átlátható keretszabályok meghatározása, amelyek a munkáltatók, a munkavállalók, valamint az álláskeresők intenzívebb támogatását szolgálják, a munkaerőpiaci igényekkel minél inkább összhangban. A javaslattal bevezetendő rendszer kiemelten kezeli a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalókat, akik foglalkoztatásának elősegítése érdekében mérlegelés nélkül nyújtja a szükséges támogatást. A javaslat azt a célt is szolgálja, hogy a támogatások nyújtása a korábbiaknál sokkal gyorsabb, egyszerűbb, átláthatóbb legyen és kevesebb adminisztrációval járjon, ugyanis kétszer ad, aki gyorsan ad. Azt gondolom, hogy az adminisztráció egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés egy olyan cél, amit ezen a területen is messzemenőkig lehet támogatni. A törvényjavaslat további fontos eleme, hogy a jogszerűen foglalkoztatott munkavállalókat és a munkavállalóit jogszerűen foglalkoztató vállalkozásokat kedvezőbb helyzetbe hozza, és a gazdaságot
