Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 2. hétfő - 160. szám - A pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1046 rendelettel, a befektetési vállalkozások prudenciális szabályait rögzítő új rendelettel, valamint a hitelintézetek prudenciális szabályait rögzítő rendelettel összhangban legyenek. Összességében, úgy gondolom, a módosító javaslatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy - mint ahogy az általános vitában is elhangzott - a törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszer további biztonságos működését szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy a módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tettem egy ígéretet saját magamnak, és mint ahogy nem vagyok ellendrukker a hasonló javaslatokat illetően, igyekeztem minél kevesebb olyan kapaszkodót találni, amelybe esetleg bele lehet kötni, hiszen nem ez volt a célom. Viszont az általános vita óta eltelt időszak kapcsán meg kell jegyezzem, számtalan olyan kérdésre nem kaptam, nem kaptunk választ, amelyet adott esetben kormánypárti képviselőtárs vetett fel. Így nem tartom elvetendőnek azt, hogy körülbelül a tizenötödik, a pénzügyi intézményeket szanáló vagy azt célzó, azt segítő javaslat fekszik előttünk, és azt is látom, hogy van ennek azért számos alpontja, amelyekre kitértünk a vitában, de itt az MNB-be beszuszakolt fogyasztóvédelem kapcsán muszáj néhány megjegyzést tennem. Látom, hogy több kormánypárti képviselőtársam üdvözli azt, hogy a fogyasztóvédelem egész rendszere a Magyar Nemzeti Bank alá került, és azt is látom, hogy sokan ezt nem úgy veszik, minthogyha a „rabló”-ra bíznánk a „pandúr” szerepet. Én sem egyszerűsíteném le ennyire ezt a képet, bár hozzáteszem, nem feltétlen tartom szerencsés lépésnek azt, hogy a teljes pénzügyi fogyasztóvédelem bekerül egy olyan nagygömböcbe, amelynek adott esetben saját magát is ellenőriznie kéne, de elismerem és elfogadom, hogy ez részben kodifikációs feladat, a parlamentnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és egyéb jogszabályokat kellene, lehetne úgy módosítania, átírnia, hogy ez a szabályozás teljes legyen. Hogy miért lenne ez fontos, azt pont napjainkban látjuk, akkor, amikor rekordalacsony a forint árfolyama az euróhoz képest. Egy olyan katasztrofális helyzet következett be, amelynek az előszobájakor ez a mostani kormány és annak vezetői teljes joggal lázadtak még 2010 előtt, és az én szimpátiámat bírták akkoriban, amikor azt mondták, hogy gyenge forintot csak gyenge emberek akarnak. Azt is látjuk, hogy 2010 óta egy teljesen tudatos gazdaságpolitikai tézis mentén - amely egyébként szerintem téves - tudatosan engedték a forintot gyengülni. Nem azt akarom sejtetni és vizionálni, hogy kizárólag a Fidesz-KDNP felelős a forint gyengüléséért, az nem lenne egy szakmai érv, nem lenne önmagában egy szakmai megszólalás, hiszen tudjuk, hogy a forint árfolyamát legalább négy-öt olyan faktor befolyásolja, amelyekből egy-kettő lehet a kormányhoz köthető, de néha az az egy-kettő is elég a bajhoz. Azt látjuk, hogy ez a rekordalacsony forintárfolyam, akár elismerik kormánypárti képviselőtársaim, akár nem, egy brutális büntetőadóként csapódik le. Hol? A magyar lakosság oldalán. Hiszen hiába szeretnénk, én magam is szeretném, nem tudjuk elkerülni az importcikkeket, legyen szó okostelefonról, ruházati cikkekről vagy éppen alapvető élelmiszerről - nagyon szeretnék alapvető élelmiszerekből úgy bevásárolni, hogy legyen mindenhol minőségi magyar termék a boltokban, sajnálatos módon nincsen -, de azt is látjuk, hogy még a hazai élelmiszert előállító üzemek árai is fölfelé mennek a gyenge forint miatt, hiszen külföldről szereznek be gépeket, növényvédő szert, technológiát, és a többi. Látjuk tehát, hogy ez az elképesztő büntetőadó - túlzás nélkül - ezermilliárdos nagyságrendben az embereken csapódik le. És amikor megkérdezzük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy mégis mit szól a forint-euró árfolyamhoz - szerencsére az utóbbi időben egyszer már beavatkozott, és ezt én nagyon fontosnak tartottam -, mindig megjegyzik, hogy sem nekik, sem pedig Magyarország Kormányának nincsenek árfolyamcéljaik, az MNB pedig arra való hivatkozással szokta ezt megjegyezni, hogy az
