Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
547 Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy Magyarország - közép-európai barátainkkal együtt - azon államok közé tartozik, amelyek bizonyították, hogy igenis lehetséges egy ilyen váratlan válsághelyzet sikeres kezelése is. A megoldás egyik kulcsa pedig nem más, mint az előrelátó és gyorsan reagáló állami intézmények és az ezekben a politikai hátsó szándékok által indíttatott hisztériakampányok ellenére is folyamatosan megbízó állampolgárok együttműködése volt. Igen, tisztelt képviselőtársaim, a folyamatosan lekicsinyelt, problémásnak beállított, az alamizsnára szoruló, megtűrt, de hálátlan szegény rokon szerepére kárhoztatott visegrádi országok meg tudták óvni a polgáraikat attól az egészségügyi rendszer csődjével járó katasztrófától, amely az Unió régi tagállamainak nagyobbik részében tízezrek halálát okozta. Mi több, ezek az országok a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság következményein is akként tudtak úrrá lenni, hogy az újabb gazdasági krízis, melyet most épp a világjárvány okozott, jóval enyhébbnek ígérkezik errefelé, mint az EU régebbi, ez esetben jellemzően déli tagállamaiban. A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint a járvány következményeként az EU idei gazdasági visszaesése eléri a 7,1 százalékot, a déli tagállamoké pedig a 8-10 százalékot, ezzel szemben Magyarországon - melyet az IMF a gazdaságilag legstabilabb vizsgált országnak tart - ezt csak 3,1 százalékra valószínűsíti. Minden jóslatok még az előtt való időkből származnak, mikor az Európai Unió Bizottsága meghirdette azt a gazdasági helyreállítási csomagot, amely a jelen előterjesztés és az erről induló vita tárgyát képezi. A magyar kormányzat, miként magának a járványnak a kezelésében, a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében is - ismét csak széles körű együttműködésben az érintett gazdasági szereplőkkel - időben és jó döntéseket hozott. Ezért ma nyugodtan kijelenthetjük, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, azaz nincs, nem is lenne szüksége semmilyen uniós mentőövre, és ami azt illeti, a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is értünk egyet. Az Európai Unió Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amely az EU 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretét, azaz költségvetését össze kívánja kapcsolni egy, a tagállamok felhatalmazásával, az EU költségvetésének terhére a Bizottság által a pénzpiacokról felveendő 750 milliárd eurós hitellel, melynek nagyobbik felét, 500 milliárd eurót úgymond vissza nem térítendő támogatásként, kisebbik részét, 250 milliárdot pedig a tagállamoknak folyósítandó hitelként osztanának szét a válságból való kilábalást segíteni gondolt programok finanszírozására. Az elosztás tervezett mechanizmusa azonban nem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét, így az igazságtalan. A gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és fegyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza, és ismét csak a brüsszeli bürokrácia egójáról szól - ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás, mint azok a kormányok, amelyek Prágában, Varsóban vagy éppen itt, Budapesten élvezik a polgáraik többségének bizalmát. És mindezt még meg is kívánják fejelni az úgynevezett jogállamisági kondicionalitással, azaz egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében a pénzek kifizetését össze akarják kötni valójában nem az úgynevezett európai értékeknek, hanem az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével. Csakhogy, tisztelt hölgyeim és uraim, természetesen egy magára és választóira valamit is adó kormányzat ezeket a feltételeket még az úgynevezett EU-s támogatás esetében sem fogadhatja el, hiszen azok sem segélyek, hanem az Unió működését elősegítendő, általunk vállalt hozzájárulás nekünk jog szerint járó ellentételezése. Jelen esetben, vagyis a „Következő Generáció EU” gúnynévre hallgató helyreállítási csomaggal összefüggésben pedig bármiféle gazdaságon kívüli feltétel egyenesen abszurditás. Itt ugyanis arról van szó, hogy a csomag hátterét nem a tagállamok gazdasági erejüknek arányában tett befizetései adják, hanem egy hitelfelvétel, amelyben a
