Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
391 információm van, ami annak nincs, aki egyébként Gyöngyöspata ügyében rendkívül magabiztosan és harcosan nyilatkozik. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, Horváth képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom, s megadom a szót az előterjesztőnek, Maruzsa Zoltán államtitkár úrnak, hogy az elhangzottakra a fennmaradt 9 perc 25 másodperces időkeretben válaszolni szíveskedjen. DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon köszönöm a szót. Nagyon elszaladt az idő, nem szeretném a teljes időkeretet kihasználni, mégis muszáj reagálnom egy dologra a kezdet kezdetén, a sérelemdíj kapcsán. Rögzítsük, és válasszuk azt külön, amikor nem tetszik egy ítélet. Szerintem véleménye mindenkinek lehet egy ítéletről, és ahogy a képviselőtársak megerősítették, a kormány egyébként végre fogja hajtani ezt az ítéletet, az azonban megint egy másik, és azt gondolom, egy felelős kormányzati pozíció, amikor egy ítélet indoklásába is belenézünk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a bíróság, annak a legmagasabb foka azt mondja, azt állítja ebben az indoklásban, hogy neki tulajdonképpen nem is volt joga megvizsgálni, hogy esetleg valahogy máshogy is dönthetne, hogy az igazságosság valami másféleképpen is érvényesülhetne, hiszen a jogszabályi környezet számára csak és kizárólag egyféle döntést tett lehetővé, akkor, azt gondolom, a labda bizonyos értelemben a jogalkotáshoz kerül. A jogalkotó felelőssége lehet az, hogy megvizsgálja, hogy egyébként az a jogszabályi környezet, amiben a bíróság nem él véleményünk szerint a számára lehetőségként fennálló döntési jogkörével, hanem visszamutat a jogi környezetre, akkor ezen kíván-e változtatni, és innentől kezdve ez egy jogalkotási munka, a jogszabályi háttér rendezése ennek a tisztelt Háznak a feladata és felelőssége. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Szeretném azt is világossá tenni, hogy természetesen a bíróság a jövőben is megállapíthat szegregációt. Ez a törvénymódosítás nem zárja ki, hogy ilyen ügyekben bírósághoz lehessen fordulni, sőt a bíróság a jövőben is megállapíthat sérelemdíjat az oktatásban bármilyen olyan körülményért, hátrányért, ahol egyébként sikerül azt bizonyítania bárkinek is, hogy őt az oktatásnevelés során olyan hátrányok érték, amik miatt neki sérelemdíj jár. A törvénymódosítás egyetlen dolgot változtat meg: ilyen jogcímen nem pénzben, hanem oktatásban kell ezt a reparációt, ezt a sérelemdíjat megállapítani. Magyarul, a magyar állam a jövőben, ha ilyen ítélet születik, akkor oktatást kell szervezzen, biztosítson, még egyszer aláhúzva, hogy nem ugyanabban az iskolában, ha általános iskoláról beszülünk, nem is feltétlenül általános iskolai tantárgyak biztosításával, nem kell újra az 5. meg a 6. osztályt ugyanott járni, de igenis lenne arra mód, és munkaerőpiaci szempontból abszolút megtérülő lehetőség lehet, ha ezen állampolgárok számára informatikai ismereteket, nyelvtudást vagy bármi olyat, akár a szakképzésben olyan lehetőséget biztosítunk, amivel nem egy egyszeri anyagi juttatásban részesülnek, hanem adott esetben 10-20-30 évig olyan munkalehetőséghez tudnak jutni az oktatási lehetőség következtében, ami igenis nekik tartósan egy sokkal kedvezőbb jövedelmi helyzetet eredményez, eredményezhet. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az ítélet végrehajtása után egyébként mi fog történni az érintettekkel. Biztos, hogy lesznek erre olyan szociológusok, akik ezt a kutatást helyettünk is el fogják majd végezni. Javaslom, hogy 5-10 év múlva tekintsünk majd erre rá egyszer közösen, hogy vajon milyen hatása lett, milyen életpálya-korrekciók következtek be azoknál a magánszemélyeknél, akik esetén a bírósági ítélet végrehajtása révén ez az összeg hamarosan a házhoz áll.
