Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
386 német nemzetiségnél ez bölcsődétől egyetemig megvan itthon, Magyarországon, ők járnak ebben legelöl. Én azt gondolom, hogy ezzel példát is mutatunk például a szomszédos államoknak, hogy hogyan lehet a nemzetiségi kérdést tisztán, egyértelműen, egyenesen kezelni. Nagyon fontos, hogy a mostani törvénymódosítás a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények működési, felvételi körzetének meghatározásával és más döntésekkel kapcsolatban a nemzetiségi önkormányzati egyetértés kikérésének szabályozását összekapcsolja a nemzetiségek jogairól szóló törvény vonatkozó szabályaival, koherens lesz, egységes lesz, a nemzetiségek saját maguk tudják megmondani, hogy hogyan akarnak körzethatárokat, hogyan szeretnék a működési rendszerüket. Ez egy jól bevált módszer, nagyon jól bevált módszer azért, mert itt van a nemzetiségek bizottsága - akik mögött egyébként ott vannak az országos nemzetiségi önkormányzatok - akár a törvényalkotás folyamatában, s ezáltal a konkrét véleményük és a javaslataik, általában legtöbb esetben az előremutató és a nemzetiségi oktatás-nevelés helyzetét jobbító javaslataik direktben, általuk kerülnek ide az Országgyűlésbe. Ne felejtsük el a mostani törvényjavaslat ezen részét sem. S ne felejtsük el azt sem, hogy köszönetet mondjunk minden pedagógusnak a törvénymódosítás kapcsán, s mondjuk el azt is, hogy igyekszünk a lehető legtöbb mindent megtenni a pedagógusok védelme érdekében. A pedagógusokat, akik a jövő nemzedékét oktatják, nevelik, akik értéket adnak át, jó esetben közösséget szerveznek, akik a tudományra és az életre is nevelnek, őket tisztelet illeti és védelem, nem pedig deviancia, bántalmazás, fenyegetés, ezt nagyon fontosnak tartom. S amikor most 10 százalékos béremelésről beszélhetünk itt - július 2-a van, elindult ez a folyamat -, akkor azt is el kell mondani, hogy igenis meg kell becsülni a pedagógusokat, tovább kell menni a megkezdett úton. 2010-hez képest 355 milliárd forinttal többet költünk pedagógusbérekre, ez egy fontos állomás. A tegnapi nap, július 1-je is egy fontos állomás volt ebben a kérdésben, és szerintem ezen az úton nem megállni kell, hanem továbbmenni, úgyhogy a törvényjavaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa képviselő úr. A következő hozzászóló Szakács László képviselő úr, MSZP. DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Sérti az igazságérzetet - ebben akár igaza is lehet, csak ez megint jogalkalmazási kérdés. S igen, persze, a KRESZ-ben is van rengeteg olyan, amit nem alkalmaznak, vidéken nem nagyon járnak a villamosok; lehetne még mondani egyébként nagyon sok balgaságot ebben az ügyben, azzal együtt, hogy például a Btk.-t én ide sem keverném, az egy teljesen más dolog. Ez jogdogmatikai kérdés, amiről én beszélek. Én nagyon bízom abban, hogy ez tényleg nem a típusos magatartás, és nem ezért kell szabályozni, nem történik ez meg minden iskolában - hogy nagyon világos legyek -, és nem ezért kell erről törvényt hozni. Persze, tudom, önök ezt megmérték, ez hoz politikailag a konyhára, éppen ezért ezt most végig is viszik. Én még emlékszem arra, amikor nyilvánvalóan mindenkinek sértette egy borzalmas bűncselekmény az igazságérzetét, és a miniszterelnök arról beszélt, hogy a halálbüntetést esetleg vissza lehetne állítani Magyarországon. Ez volt 2014-15-ben. Megmérték, nem tetszett a magyaroknak, soha többet nem is hallottunk róla. (15.40) Konkrétan ebben a helyzetben is erről van szó, ezt mindannyian tudjuk, csak legalább jogászként ezt hadd mondjam el, hogy azzal nem tudok egyetérteni, ha nem tetszik a kormányzó többségnek egy ítélet, akkor megváltoztatják a törvényt. Remélem, nem fogunk eljutni oda, hogy esetleg majd többségileg hoz ítéletet a parlament, esetleg leszavaz egy ítéletet a parlament. Kérem, a jogalkalmazónál érveléssel szokás elérni azt, amit el akar érni akár az alperes, akár a felperes egy bizonyos kérdésben, és soha senkit nem szabad arra kapacitálni, és nem szabad azt mondani egyetlenegy politikusnak sem, hogy nem hajtjuk végre az ítéletet. Ez egy nagyon hibás mondat,
