Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
379 oktatás lehetőségétől azzal, hogy törvényesítik és jóváhagyják a szegregációt - de itt sok minden másról is van szó, még egyszer mondom, a személyes szabadságról, a jó hírnév megsértéséről vagy éppen az adatok védelméhez való jogról -, tehát a kárért, amit okoz az állam és az állam nevében eljáró iskola ebben az esetben, az önmagában nem kárpótlás, hogy az eredeti állapotot helyreállítják. Azt kell tehát mondanom, hogy itt súlyosan sérül az a fajta elv, hogy a bíróság dolga megállapítani, mi a kárpótlás. Legyen világos: a bíróság nem ilyen vagy olyan tanulói magatartást jutalmazott. A bíróság ebben az esetben, ha tetszik, büntetett, kártérítést állapított meg azért, mert jogsértés történt, azért, mert a bíróság megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy egyébként nem tartották be a vonatkozó hatályos magyar törvényeket. De annak, hogy nem tartják be a törvényeket vagy megsértik a törvényeket intézmények vagy az állam mint fenntartó, annak nem az a megoldása, hogy a szankciót csökkentjük vagy a szankció jellegét megváltoztatjuk, nem azzal kell megvédeni magunkat vagy az államot a jogsértés következményétől, hogy megváltoztatják az ilyen esetben rendelkezésre álló kárpótlási módot, hanem az a módja, hogy megszüntetik a jogsértést. Azon kellene dolgoznunk közösen, önöknek is, és ebben a mi támogatásunkat is megkapnák, hogy a jogsértő állapot megszűnjön minden iskolában. Tudjuk, hogy ez nehéz, ennek vannak jogi feltételei, ezeknek a jogi feltételeknek egy jó részét egyébként 2010 előtt megteremtettük, és vannak szakmai feltételei. Igen, erre kell költenie az államnak, kell figyelni, és egy sor dolgot kellene ebben a dologban csinálni. Végül azt kell mondanom, képviselő úr, hogy ha valaki itt kijátssza a rasszista kártyát, az nem az ellenzék, hanem a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök volt az, aki januárban az évnyitó interjújában, látván, hogy a migránsozás és a sorosozás már nem kellő erőt hordoz, úgy gondolta, hogy a romákkal szembeni előítéletekre való rájátszás, a romák elleni hangulatkeltés alkalmas arra, hogy politikai muníciót szolgáltasson a következő évre. Azt gondolom, hogy ezt abba kellene hagyni. A tűzzel játszanak! Azzal a fajta indulatkeltéssel, amit ön is végzett a bizottsági ülésen, és amit végez most is, amikor egy ügynek a károsultjaiból, az áldozataiból csinál tettest, ezzel olyan tüzeket gyújtanak meg ebben az országban, aminek kiszámíthatatlanok a következményei. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e most felszólalni. (Dr. Maruzsa Zoltán Viktor: Igen.) Most kíván felszólalni. Megadom a szót Maruzsa államtitkár úrnak. DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztése révén. Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Azok az intézkedések, melyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz, szintén ezt a célt szolgálják. Ilyen a 2020 szeptemberétől valamennyi tanuló számára teljesen ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges jogszabály-módosítások köre. A törvényjavaslat kibővíti az alapfokú művészeti oktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét, ezzel párhuzamosan koherensebbé teszi az erre vonatkozó szabályozást. Amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot, eleget teszünk a nemzetiségi önkormányzatok kifejezett kérésének, miszerint a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészüljön ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával. Ez az intézménytípus a kis létszámú nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiséginyelv-oktatást szolgáló intézmények létrehozását teszi lehetővé. A törvényjavaslat egy technikai deregulációt is tartalmaz. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, nem lehet tehát a jövőben sem megfelelő végzettség, szakképzettség nélkül pedagógusokat alkalmazni, ugyanakkor a törvénymódosítás
