Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
378 Ebben az ítéletben a bírósági ítélet nem találkozott az igazsággal, a jogszolgáltatás köszönőviszonyba sem került az igazsággal, és úgy gondolom, ilyen esetben segíteni kell a találkozást a jövőben a törvényhozás eszközeivel is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Horváth képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, hétperces időkeretben. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak. ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Nem akkora meglepetés, mint azt képviselő úr gondolja, hogy az ellenzéki képviselők a bizottsági ülésen a módosító indítványhoz szóltak hozzá, hiszen a Törvényalkotási bizottság részletes vitájának tárgya éppen a módosító indítványok megtárgyalása. A törvényjavaslatról elmondtuk már korábban, az általános vitában az egyébként meglehetősen negatív véleményünket. Valóban ez az egy érdemi módosítási javaslat érkezett, hiszen a Törvényalkotási bizottság további javaslatai pontosításokra, a szokásos jogszabályalkotási pongyolaságok javítására irányultak. Ez az egy módosító javaslat azonban, amelyet képviselő úr volt olyan kedves benyújtani, valóban rendkívül problémás, és ezt a bizottsági ülésen sem rejtettük véka alá. Miről szól ez a javaslat? Sok szempontból másról, mint amiről a képviselő úr beszél. Erről van egyébként politikai véleményem is, de ez a hozzászólás most nem ennek a helye. Ez a javaslat ugyanis azt mondja, hogy ha valakit az oktatás keretében az oktatási intézményben személyiségi jogi sérelem ér, akkor a bíróság számára kizárólag oktatáson keresztül nyújthat kárpótlást, kártérítést, ráadásul azt is abban az intézményben, ahol az illetőt éppen a sérelem érte. Mi a helyzet ezzel a dologgal? Ez a javaslat nyilvánvalóan több szempontból is rendkívül problémás. Az első szempont az, nem tudok jóindulatúan mást feltételezni, hogy a képviselő úr nem kellően gondolta át azt, és a kormány sem - de erről majd mondok még a végén egypár mondatot -, hogy a személyiségi jog körébe mi minden tartozik. Ön egy pert akar, egyfajta bírósági ítéletet akar utólag is, hogy mondjam, érvényteleníteni. Tudjuk, hogy nem jogilag, de az a szándéka, hogy egyébként a szegregáció ügyében született negatív ítéletre mondjon valamilyen reakciót. Ne legyen félreértés, a személyiségi jog köre jóval szélesebb, mint a szegregáció. Idetartozik az élet, a testi épség, az egészség, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás, a személyek hátrányos megkülönböztetésével szembeni védelem, idetartozik a becsület és a jó hírnév védelme, a magántitokhoz, a személyes adatok védelméhez való jog. Ezek mind személyiségi jogok. Nehezen elképzelhető, hogy ezeknek a jogoknak az esetében a bíróság egyébként - bármelyiket ezek közül megsértik az oktatásban - kizárólag képzéssel vagy oktatással kárpótlást, reparálást tudjon adni. Ez nyilvánvalóan jogi képtelenség. Önök meg akarják kötni a bíróság kezét, önöknek, pontosabban az államnak és az önkormányzatnak… - mert ugyan ilyen elegánsan túllépnek mindig ezen, de itt nemcsak az önkormányzattal szemben van per, az állammal szemben is van per. Ahelyett, hogy az állam vállalná a felelősségét az ügyben, hogy itt mi történt, vállalná a felelősségét a jelenlegi fenntartó, a KLIK, abban, hogy mi történt, ehelyett egyébként önök most itt a törvénnyel való matatással akarják ezt a helyzetet kezelni. (15.00) Szóval, azt kell önöknek mondanom, hogy jól látható módon nem elégedettek, és ez a szokásos technika: ha nem elégedettek a független bíróság ítéletével, amit az egyébként a hatályos jogszabályok alapján hoz, akkor annál rosszabb a bíróságnak, majd megváltoztatják a jogszabályt. Ez nem eredeti, de ez ennek a fajta jogalkotásnak egy különösen durva példája. Azt mondják, hogy ezt majd az oktatással helyre teszik, de ez egy kicsit olyan, mint ha valakit elütnének autóval, de ha utána a tettes visszatolat, akkor már meg van minden oldva, helyreállították az eredeti állapotot. Azért a kárért, amit okoznak azzal, hogy például diákokat fosztanak meg az