Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HORVÁTH LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
377 A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása biztosítani kívánja, hogy a pedagógusok biztonságos környezetben, nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat, a diákok pedig nyugodt körülmények között tudjanak tanulni, ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy szükség esetén a rendőrség szervezeti keretein belül létrehozott új szervezet, az iskolaőrség bevonható legyen mind a pedagógusok, mind az érintett diákok védelme érdekében. A javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy a veszélyhelyzetben bevezetett, tantermen kívüli digitális munkarend tapasztalatai alapján a tanítási év bizonyos időszakaiban, illetve egyes más speciális esetekben miniszteri rendelet tegye lehetővé, hogy a jövőben a nevelés, oktatás, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történjen. A tervezet mindemellett a pedagógusminősítésben való önkéntes részvételre és címzetes fokozat szerzésére ad lehetőséget a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá nem tartozó személyi kör számára. A törvénymódosítás ezenkívül tartalmazza a 2020 szeptemberétől valamennyi tanuló számára teljesen ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges jogszabály-módosításokat is. Így az ingyenes tankönyvellátás valamennyi évfolyamot érintően kiterjesztésre kerül a köznevelésben és a szakképzésben egyaránt. Az előterjesztés továbbá kibővíti az alapfokú művészetoktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét. A nemzetiségi önkormányzatok kifejezett kérésére a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészül ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával. Végül a javaslat magában foglalja a köznevelési intézmények, valamint a továbbra is a köznevelés rendszerében működő szakgimnáziumok és szakiskolák zökkenőmentes működésére tekintettel az új szakképzési törvény tavaly év végi elfogadását követően szükségessé vált, a nemzeti köznevelésről szóló törvény további módosításait is. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is el kell mondanom, hogy a bizottsági ülésen vita nem is igazán a kormány által benyújtott alapjavaslatról folyt, hanem egy képviselői módosító indítványról. Az ellenzék, a baloldal részéről az is megfogalmazódott, hogy ez a módosító indítvány nem házszabályszerű, túlterjeszkedő, de ezeket az érveket nem osztjuk, illetve ezeket a megfogalmazott kritikákat. Való igaz, hogy ez a módosító javaslat a gyöngyöspatai kártérítési per tanulságaiból, illetve a per során született bírósági ítéletek és kúriai döntés tanulmányozása után, annak folyományaként született meg. Ennek a módosító indítványnak az a lényege, hogy hasonló kártérítési perekben a jövőben a bíróság kártérítésként ne ítélhessen meg pénzbeli kártérítést, hanem ha oktatásban és képzésben szenvedett el valaki hátrányt, akkor ennek a hátránynak az orvoslása is oktatásban és képzésben történjen meg. Úgy gondoljuk, hogy ez a megoldás egyfelől több jót hordoz az érintettek számára, mint az egyszeri pénzbeli kártérítés, másrészt nem rúgja fel a társadalmi békét, nem sérti a többség igazságérzetét. Való igaz, hogy nem szeretnénk, hogy olyan perekre a jövőben, mint amilyen perre Gyöngyöspatán sor került az elmúlt időszakban, sor kerülhessen más településeken is, mert ne felejtsük el, hogy ezt a pert politikai indokból, politikai céllal, a szegregációt ürügyül felhasználva, cigány családokat és tanulókat eszközül felhasználva megszervezték, megrendezték, és le is menedzselték. Az előnyös bírósági döntések után, amikor is az volt a cél, hogy a pert szervező alapítvány, amely biztosított a perhez persze minden pénzt, paripát, ingyenes jogi képviseletet és logisztikát, azt nyilatkozta, hogy most már kitapostuk az utat, most már egy válóperes ügyvéd is be tud adni keresetet hasonló ügyekben, hajrá, mindenki menjen előre, hogy ha kell, akkor ők adnak segítséget. Másnap pedig ezek után azt mondta egy roma polgárjogi aktivista, hogy Magyarországon legalább 500-600 hely van, ahol egyébként szegregáció van. Tehát ki lett jelölve az irány, és nem alaptalanul gondoljuk azt, hogy egyébként politikai célból, rasszista kártyát kijátszva újabb pereket akarnak egyesek szervezni, kreálni az országban. Ezt nem engedhetjük meg, mert egy nagyon rossz modellt díjazott egyébként ez az egész per. Azt díjazta, mondhatjuk így, azt tette kifizetődővé, hogy ha valaki nem jár iskolába, vagy ha valaki erőszakos, és szerintem ez nagyon kártékony. Szerintünk ez nagyon kártékony.
