Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
347 a kármentesítési monitoring egyedi szabályait. Miért nem ismerhetők meg már most ezek az előírások? Ha az eltérő szabályok netán enyhébbek lesznek a hatályosnál, mi garantálja, hogy ezen területek lakásépítési beruházásai egészséges környezetet biztosíthatnak a majdani ott élőknek? És hogyan gondolja a kormány azt, hogy a kármentesítési hatósági eljáráshoz 42 nap elég, amikor tudjuk, hogy sokszor hónapokig tart egy-egy terület szennyezettségének megfelelő feltárása? És mivel magyarázzák azt, hogy ezekre a területekre olyan egyedi szabályokat írhatnak elő, amelyeknek semmilyen korábbi településrendezési, építésügyi, örökségvédelmi, városképi, zöldfelületi, sőt még országos tűzvédelmi előírásokat sem kellett figyelembe venni? A tervezetben szó sem esik arról, hogy kik és miből fizetik a területek legalább névleges kármentesítését, infrastrukturális fejlesztését. Nyilván persze majd az adófizetők. Az LMP álláspontja szerint ez a salátatörvény a Fidesz-KDNP holdudvarába tartozó cégek profitszerzését akarja megerősíteni, egyúttal pedig az önkormányzatiság eszméjét és a környezet védelmét tovább gyengíteni. Mindezek alapján a tervezetet elfogadhatatlannak tartjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Óriási volt az előttem elhangzó felszólalás, minden egyes lényeges elemet tartalmazott abból, ami rendszerszinten, filozófiailag a bajunk azzal, amit rozsdaövezetek helyzetének rendezése kapcsán - ugye, ez a fedőneve vagy fedősztorija az egész történetnek - a Fidesz-KDNP csinálni szeretne. Honnan indult a történet? 2010-ben bejutott a Jobbik a parlamentbe, egy 47 fős, igen terebélyes frakcióval - ugye, akkor még dupla létszámú parlamentről beszéltünk -, és az első ülések egyikén felmerült nemcsak a lakhatás kérdése, de egyáltalán a rozsdaövezeti témakör, tehát azon lepusztult iparterületek, korábbi, már nem használt területek rendezésének szándéka. Ugye, itt lehetséges barnamezős beruházások tömegéről esett szó a Házban, és hát nem igazán érkezett ezekre kormányzati reakció. De azt láttuk, hogy két problémakör találkozik egymással. Egyrészt Budapesten, nagyvárosokban, környékükön óriási, hektárszámban mérhető, hasonló lepusztult iparterület, környezetvédelmi szempontból kármentesített vagy még nem kármentesített, de mindenképp hasznosítható, jó helyen található terület ismeretes. A másik oldalon pedig adott egy lakhatási, szociális kataklizma, illetve krízishelyzet. Ha az előterjesztőre vagy kormánypárti képviselőtársaimra nézek, muszáj őket egy folytatólagos, évtizedes önfeladással, jövőfeléléssel vádolnom, hiszen tétlenül nézték, tétlenül szemlélték, hogy ez a lakhatási kataklizma lesújtson százezrekre, külföldre zavarjon tízezreket kényszerűségből. Nem volt ennek a kormánynak semmiféle észszerű elgondolása azt illetően, hogy ki és hogyan fizessen ki 160 ezres albérleti díjakat. Tehát önök egy ilyen piaci zavart, disszonanciát úgy néztek tétlenül, hogy a magyar fiatalok, családosok, nehéz szociális helyzetben lévők kényszerből brutális, hardcore albérleti díjakat kellett hogy fizessenek éveken, évtizedeken keresztül, mert a kormányunk nem is értette azt a problémakört, ami ezt a válsághelyzetet előidézte. Ugyanilyen tétlenül szemlélte nemcsak a kínálati oldal szűkösségét, tehát hogy kevés a bérelhető lakás, nem tudnak a magyar fiatalok hova menni, ez pedig felnyomja az árakat, hanem az Airbnb megjelenését is. (12.40) Azon modern, XXI. századi, internetes hátterű, közösségi típusú megoldások tengerentúli városokban, San Francisco példája volt talán az állatorvosi lova ennek, ahol 2000 ingatlant vettek ki a piacról, mindez az albérletárak másfélszeresére, kétszeresére növekedését okozta. Magyarországon
