Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
348 több mint 3500 ingatlant vettek ki a piacról ezek pusztán az első időszakban, amikor elkezdtünk erről a parlamentben vitatkozni, és Magyarország Kormánya nem tett semmit, nem ismerte fel a problémát megint csak, felzabálva a saját jövőnket, tétlensége által konkrét tízezreket engedett kényszerűségből külföldre menni, akik itt egyszerűen nem tudták a lakhatási céljaikat megvalósítani. Mit szokott erre mondani a kormány? CSOK. Én a CSOK támogatója vagyok, ezt el szeretném mondani, az ellenzéki térfélen lehet, hogy nincs mindenki így ezzel, én a családtámogatások minden értelmes formáját támogatom. A CSOK-kal egy bajom van: jelenlegi működési modellje neoliberális. Az út szélén hagy komplett társadalmi csoportokat, szegényebbeket, rosszabb jövedelmi helyzetűeket, és száz százalékon kedvezményezi azokat, akik nem szorulnának rá feltétlenül a kedvezményekre. Tehát újépítésű lakóparki lakáshoz teljes támogatási spektrumot ad a CSOK, viszont egy albérlő magyar fiatal számára semmilyen lehetőséget nem nyújt az égvilágon. És a CSOK-nak azért volt egy belépő, besurranó pályája, kedves képviselőtársaim. Ez az volt, hogy az albérletben lakó, dolgozó, gyűjtögető magyar fiatal állami támogatással, lakhatási célú előtakarékossággal, egy Fundamenta- vagy akármilyen szerződéssel össze tudta évek alatt rakni a CSOK-nak az önrészét, és ezt a lehetőséget Magyarország Kormánya megszüntette, bedózerolta, megsemmisítette a jövőfelélés egy másik elemeként. És így jutottunk el a rozsdaövezetekhez és a lakhatási problémakör találkozásához. Most, tíz év elteltével Magyarország Kormányában talán nem fogalmazódott meg ez a gond, de valamelyik lobbistában biztos, hogy hát azért, barátaim, itt van Budapesten több tíz hektár hasznosítható terület, valakinek ehhez hozzá kell nyúlni, hiszen a közpénzek kicsatornázása most már iparszerűen folyik, teljes iparágak kerültek kormányközeli oligarchák kezébe, de itt van még egy szűz terület, akkor nyúljunk hozzá ehhez. És Magyarország Kormánya nem azt csinálja meg, amit tíz éve már meg kellett volna, a Jobbik kidolgozta a programot is hozzá, csak el kellett volna venni és saját név alatt benyújtani. A „Mi várunk” program ugyanis, a miénk, állami hátterű bérlakásépítési program, központi anyagbeszerzéssel, vállalható árakon, tömeges bérlakásépítések mentén, az üresen hagyott ingatlanállomány felújításával és bérleményként kiadásán keresztül éves szinten 5-10 ezer új ingatlant, lakható bérlakást tudna behozni a magyar piacra. Ez a kínálati oldal olyan szélesítését tenné lehetővé már egy kormányzati cikluson belül, hogy érezhető lenne mindez egyrészt az albérleti árak csökkenésén, másrészt a lakhatási válság is enyhülne, pár év után pedig bekerülési áron megvásárolhatóvá kellene tenni ezeket az ingatlanokat. Magyarország Kormánya nem ezt csinálja. Nem kedvezményes árú bérlakásokat biztosít, amelyeket a piaci bérleti díjak feléért, harmadáért lehetne a Jobbik modellje szerint bérelni, hanem kedvezményes lehetőséget biztosít nagyvállalkozók számára, hogy hasznosítsák a különböző rozsdaövezeti területeket, hogy saját szakállukra az adófizetők segítségével beruházásokat foganatosítsanak, építkezzenek, és az ő kegyükre bízva talán a megépített ingatlanok 10-20 százaléka bérlakásként is funkcionálhat. Nincs ennek semmiféle kötelező kikötése, természetesen piacgazdaságról van szó, tehát nem is kell magáncégek életébe beleerőszakoskodni, de olyan klímát igenis ki lehetne alakítani, hogy lehessen megfizethető árú bérlakást találni a fővárosban és a nagyvárosokban. Ez a változtatás, ez a módosító csomag nem efelé mutat, egyértelmű célja olyan nagyvállalkozók, feltételezhető kormányközeli oligarchák kedvezményezése, akik célja eddig ki nem használt iparterületek lakhatási és egyéb célú hasznosítása. És ha ebbe beleférnek a magyar fiatalok és a magyar jövő, akkor ez a kormány örülni fog, hogy ezt a 10 százalékot majd fel tudja tenni óriásplakátra, de az biztos, hogy rendszerszinten a lakhatási kataklizmán nem tud változtatni ez a javaslat. Nem tud enyhíteni azon a katasztrofális helyzeten, hogy tízezrek, százezrek kényszerülnek a szüleikkel élni, mert anyagi okokból nem tudnak - még a családalapítási szándék megfogalmazódása után sem - önálló otthonra szert tenni. És a rendkívül alacsony, megalázóan alacsony bérszínvonal mellett a második ok, amiért magyar fiatalok tömegével vándorolnak el, egyértelműen a lakhatási válság, az önálló otthon megszerezhetetlen mivolta, pontosabban az, hogy ha átlagfizetésből valaki igyekszik félretenni, akkor 6-12 évig csak arra kell kuporgatnia, hogy egy lakáshitelhez az önrészt ki
