Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak

2020. július 1. szerda - 144. szám - Egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

265 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a

Törvényalkotási bizottság 2020. június 25-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes egyszer

használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló T/10862. számú törvényjavaslatot.

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29

igen szavazattal, 2 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezet védelme mindenki számára

fontos, hiszen a teremtett világról, környezeti örökségünk védelméről és közös jövőnkről van szó. A

kormány klíma- és természetvédelmi akcióterve részét képezi az egyes egyszer használatos

műanyagok forgalomba hozatalának korlátozása az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt

hatásának csökkentéséről szóló 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásánál

ambiciózusabb célkitűzéseivel, ami további termékkörökben jelenik meg. A SUP-irányelv az

Európai Unió tengerpartjain leggyakrabban előforduló, egyszer használatos műanyag termékekre,

valamint a műanyagot tartalmazó halászeszközökre és az oxidatív úton lebomló műanyagból készült

termékekre összpontosít. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes műanyag termékek forgalomba hozatalának

korlátozásáról, a gyártók innovatív technológiaváltásának támogatásához kapcsolódó intézkedésekről

és a műanyagipari klaszterekről szóló előterjesztést, amely megvalósítja a klíma- és

természetvédelmi akcióterv részeként az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának

betiltását, valamint a SUP-irányelv 5. cikkének meghatározott forgalomba hozatali korlátozását. Az irányelvi előírásokon túl Magyarországon az egyszer használatos műanyag poharak, valamint

a 15 mikron és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag hordtasakok is tiltásra kerülnek 2021.

július 1-jétől. A törvényjavaslat által módosításra kerül a környezet védelmének általános szabályairól szóló

1995. évi LIII. törvény, továbbá a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény.

Az Országgyűlés elé terjesztett T/10862. számú törvényjavaslat felhatalmazást ad a kormány

számára a részletszabályok megalkotására, továbbá a legfontosabb jogi kereteket rögzíti, éppen ezért

a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e most szólni. (Dr. Boros Anita jelzésére:) Boros Anita államtitkár asszony, parancsoljon! DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az általános

vitában is elhangzott, illetve a képviselő úr is elmondta, a kormány ez év elején elfogadta a klíma- és

természetvédelmi akciótervet, amelyben a klímasemlegesség, a zöldgazdaság és a

hulladékgazdálkodás jó néhány intézkedési javaslatát fogalmazta meg. Ennek megfelelően a

hulladékgazdálkodás területén is reformra készülünk, ezt számos tényező determinálja. Egyfelől: vannak olyan gazdasági kérdések, amelyek a hulladékgazdálkodás újragondolását

igénylik. Egyrészt a hulladékmennyiséget illetően egyfajta csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a

hulladék összetétele jellemzően átalakult az elmúlt időszakban. A lakosság egy főre jutó

településihulladék-mennyisége jelentősen elmarad jelenleg az európai uniós átlagtól: 2018-ban ez 488 kilogramm/fő volt, hazánkban ennek mindössze a 78 százaléka keletkezett. Másodsorban: determinációként kell beszélnünk a körforgásos gazdaságra történő áttérés

elvárásáról. A mi célunk az, hogy a magyar gazdaság is ki tudja használni a hulladékgazdálkodási

ágazatban rejlő potenciális lehetőségeket, tehát a hulladékra értékként kívánunk tekinteni, mindent szeretnénk a gazdaságba visszaforgatni, amit csak lehet. Harmadrészt: megváltozott a hulladékkezelés módja, manapság már a hulladéklerakás gyakorlata

kezd kivezetődni. Számos országban, különösen az észak-európai országokban 1 százalék alatti a

hulladéklerakás mértéke, és az anyagában hasznosítás a jellemző. Magyarországon is efelé

tendálunk, 2006 óta folyamatosan nő az anyagában hasznosított hulladék aránya: 2018-ban a KSH