Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 1. szerda - 144. szám - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
229 kell hogy folyjon, a busznak menni kell, és a fűtőerőműnek is természetesen működni kell. Erre önök, ha rá akarják tenni a kezüket, akkor bizony erre önök ki tudják alakítani azt a helyzetet, amikor önök majd rendeletet fognak arról alkotni, hogy hogyan kell önkormányzati cégeket átalakítani. Nem azért, mert nem bízunk az újonnan megválasztott városvezetésben. Sőt, nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy újonnan megválasztott városvezetések legyenek nagyon sok helyütt Magyarországon azért, mert úgy gondoltuk, hogy önök ezt rosszul csinálták. Sőt, a választópolgárok is így gondolták nagyon sok helyen. Valójában az ilyen törvényjavaslatoknál arról van szó, hogy mi nem a városvezetésben nem bízunk, mi abban bízunk. Mi önökben nem bízunk, mert sokkal több már a tapasztalatunk önökkel szemben, mint amennyi illúziónk maradt. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ha a teremben tartózkodik az ember, és ellenzéki képviselő, akkor igyekszik jóhiszeműen végigszemlélni egy ilyen javaslatot. Én mindig keresem azokat a pontokat, amelyekben egyet tudunk érteni, egyébként egy-két ilyet találunk benne, de valahogy mindig atombombákra bukkanunk nemcsak olvasgatás közben, hanem az általános vita megerősített bennünket abban, hogy itt bizony egy tisztességes piacgazdasági közegben ennek a javaslatnak lehetne egy szakmai vitája a parlament előtt, és beszélhetnénk arról, hogy különböző közszolgáltatásokat ellátó cégeket ki érdemes, hogy üzemeltessen, ki tudja a leghatékonyabban üzemeltetni ezeket, érdemes-e a szabályozáson valamit alakítani, változtatni a tekintetben, hogy hatékonyságnövelést érjünk el a rendszerben, de az előttünk fekvő csomagból világít, üvölt az, hogy mi a mögötte húzódó kormányzati szándék. Ha az a kérdés, hogy támogatom-e, hogy nehéz helyzetben lévő társaságok esetén a csődeljárás befejezése helyett adott esetben az egyezségkötések számának növekedése következzen be, egyértelműen igen a válaszom: egyértelműen támogatom azon magyar cégeket, társaságokat további működésük folytatása tekintetében, akik ezen a piacon valahogy, de még tudnak érvényesülni. Tehát, ha ez lenne a javaslat mögött húzódó őszinte szándék, a jegyzőkönyv kedvéért szögezzük le, hogy én ezt a célkitűzést támogatom. Ezzel a világon semmiféle problémám nincsen. Azt is látom, hogy egy nagyon összekapkodott, összetákolt javaslat került elénk, amivel valamiért nagyon siettek, hiszen még a magyar állam mint kifejezés helyesírását sem sikerült eltalálni benne, azt is módosítani kellett. Azt is látjuk, hogy ugyanilyen hiányosságokra lelhetünk, ha a stratégiailag kiemelt fontosságú társaságokat akarnánk összeírni, jellemezni, megfejteni, hogy kikre gondolt ezek alatt a kormányzat. (14.00) Nyilvánvaló módon a piaci mozgásokból, szándékokból, körülményekből valóban a közszolgáltatásokat biztosító cégek, társaságok ugranak be, azok a társaságok, amelyek jellemzően most, ebben a pillanatban még önkormányzati tulajdonban vannak, és egy folyamatosan kivéreztetett rendszer kell, hogy a finanszírozásukat ellássa. Ezen rendszer kivéreztetéséhez hozzájárult az a - nevezzük így - járványügyi védekezéshez szükséges alap és ennek bevételeinek biztosítása, amely bár a fideszes retorikában és a kiadott panelek szerint az önkormányzatoknak csak egy mikronnyi bevételét érinti, a valóság ezzel szemben az, hogy ha szabadon forgatható bevételeket vizsgálunk, tehát olyanokat, amelyeket kötelező, illetve nem kötelez célokra, relatíve szabad választás szerint lehet most még, jelen körülmények között, a különleges gazdasági övezetek világa előtt elosztani, akkor azt látjuk, hogy sokkal nagyobb szeletet vesz ki az önkormányzati kasszából a kormány, mint azt bármelyikük, bármely statisztika alapján gondolná.
