Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 29. hétfő - 143. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
161 elfogadja a Költségvetési bizottság javaslata során kialakult végső változatot, több mint 2600 milliárd forintra növekszik. Ez több mint a GDP 5 százaléka. A növekedés mögött - mint ahogy elhangzott a mostani vitában - alapvetően a „Magyar falu” program bővítése áll. Nagy Csaba képviselő úr külön kiemelte ezt a programot. Megerősítem, hogy az eredetileg tervezett 90 milliárd forintos összeg 192 milliárd forintra növekszik, melyből 52 milliárd forint plusz a falusi útépítéseket szolgálja, így összesen 102 milliárd forint állhat rendelkezésre a falusi utak építésére, illetőleg további 50 milliárd forinttal növekedhet a „Magyar falu” program keretösszege. Én azt gondolom, hogy a Gazdaságvédelmi Alapban szereplő források azok az elsődleges források, amelyek a munkahelyteremtést a beruházásokon keresztül szolgálhatják, és értelemszerűen a munkahelyteremtés mellett a munkahelyek megőrzését. Mi úgy gondoljuk, hogy ha közforrások állnak rendelkezésre, akkor ezeket a munkahelyek megtartására és teremtésére kell fordítani. Nem értek egyet tehát azokkal a fölvetésekkel, amelyeket Mesterházy Attila képviselő úr most is megfogalmazott, melyek szerint az álláskeresési járadék időtartamát kellene növelnünk, és az összeget is kellene bővíteni. Azzal természetesen egyetértek, hogy nem biztos, hogy azonnal a versenyszférában mindenkinek tudunk állást ajánlani, illetőleg a cégek tudnak a kormányzati intézkedések részeként állást ajánlani, akinek megszűnik a munkája, ugyanakkor erre a helyzetre az állam azt mondja, hogy állami körben is van munkavállalási lehetőség, ez pedig az egyénnek is tartást adhat, hiszen segély helyett nagyobb összegű bérből tud megélni, és a nemzetgazdaság egésze tud fejlődni a munkavállalás következtében. A második lényeges dolog, amiről a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat szól, a járványügyi készenlét fenntartása. Épp ezért fontosnak tartom, hogy az önök előtt lévő költségvetésitörvényjavaslat értelmében megmarad a kormány által javasolt Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap. Ennek az alapnak a forrását képezheti a gépjárműadó 2021. évi összege, és ezzel, ha megengedik, röviden reagálnék az önkormányzatokat érintő kritikákra. A jövő évi tervezet értelmében mintegy 34,4 milliárd forintos olyan gépjárműadó központi elszámolásával kalkulálunk, amely a régi rendszer szerint a helyi önkormányzatoknál maradt volna. Ez az önkormányzati bevételek mintegy 1 százalékát teszi ki. Emellett megerősítem azt, hogy az önök előtt lévő javaslat értelmében most már több mint 120 milliárd forinttal növekszenek az önkormányzati támogatások. Természetesen párhuzamosan a szolidaritási hozzájárulási rendszer is módosul, hiszen Magyarországon nemzetközi viszonylatban jelentősek az önkormányzatok közötti anyagi különbségek. Ezért célszerű egyfajta jövedelemtranszfert megvalósítani, hiszen minden önkormányzatnak, legyen szó szerényebb anyagi helyzetű vagy gazdagabb önkormányzatokról, el kell látni kötelező feladatokat, mindenütt kell hogy legyen óvoda, bölcsőde, kell hogy legyen közvilágítás. Mit kínál a kormányzat 2021-ben az önkormányzatoknak cserébe? Mit kínál azért cserébe, hogy az egészségügyi helyzet megőrzése érdekében mondjanak le 2021-ben is a gépjárműadó összegéről? Azt kínálja, hogy a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok pénzügyi helyzete egyértelműen javul, azt kínálja, hogy ez a javulás normatív szabályok alapján valósul meg - hiszen erről szól az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslat -, és azt kínálja, hogy a gazdaság talpra állításával az önkormányzatok lehetnek a növekedés egyik kedvezményezettjei. Miért mondom ezt? Tisztelt képviselők, felhívom a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben a magyar gazdasági növekedésnek köszönhetően a helyi önkormányzatok legfőbb bevételét képező helyi iparűzési adó öt év alatt 260 milliárd forinttal növekedett. Engedjék meg, hogy felidézzek növekedési adatokat Magyarországról és az Európai Unióból. Az elmúlt tíz évben, 2010 első negyedéve és 2020 első negyedéve között a magyar gazdaság 32,5 százalékkal bővült, az Unió átlagos növekedése nem egészen 13 százalék volt. Ha csak az elmúlt öt évet nézem, akkor ez a növekedés Magyarországon 25 százalék, az Európai Unióban 8,4 százalék. Tisztelt Képviselők! Ha Magyarországon az elmúlt öt évben csak az a gazdasági növekedés valósult volna meg, mint az Európai Unió átlagos növekedése, akkor a helyi önkormányzatoknak
